február 2022 hónap bejegyzései

Buksi

Nagy idők nagy embereket kívánnak – kezdi nekünk Hasek a világirodalom legszórakoztatóbb, s egyben legszomorúbb regényét, a Svejket. Mikor is, mint tudjuk, hát, megölték azt a Ferdinándot, és elszabadult a téboly. S mintha a nagy cseh intését és intróját tudná, a kedves vezető is venné föl a nagy ember álcát,

Read More…

Posted in Egyéb

Színház a határon

Háború van. Egyszerű ezt így leírni, de nehéz megélni a békéhez szokott embernek azzal a ráismeréssel, hogy nagy valószínűséggel faja (homo sapiens sapiens) neve ellenére a legostobább és legvérengzőbb, öncélúan gyilkoló organizmus, amelyet az evolúció kitenyésztett. Rettegések viszont élnek benne, mint ahogyan a házilégy is fél a haláltól, neki viszont

Read More…

Posted in Egyéb

A Pesti Srácok szerint Orbán hazaáruló

Mint tudjuk a Pesti Srácoktól, aki a mostani háborúban az ukránok oldalán áll, az hazaáruló. Viszont a kedves vezető, aki maga Orbán, két nap után sziszegve és meghasonulva, de csak kimondta, hogy elítéli az orosz agressziót. Számomra ebből az jön le, hogy Orbán Viktor az ukránok oldalán áll, következésképp a

Read More…

Posted in Egyéb

A háború mint kampányelem

„Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba.” – üzente a kedves vezető ma hajnalban az ő népének, holott már akkor benne volt szügyig, amikor egy nappal ezelőtt Orbán országos cimborája, Putyin bejelentette, hogy megindítja a hadi gépezetet „nácítlanítani” Ukrajnát. Milyen érdekes ok és indok az aljas szándékok

Read More…

Posted in Egyéb

Becstelen brigantik

Ellopták a „Nyomtass te is!” újság fejlécét. Ez olyan nagyjából, mintha az éhező koldustól vennék el a nyomorult, legutolsó falatját, az aprót a bögréjéből. De, mint tudjuk, ezeknek ez is belefér, mi több, tán még jó mókának is tartják, és zsíros szájjal, teli pofával röhögnek. Mert úgy szoktak. A „Nyomtass

Read More…

Posted in Egyéb

Ellenlengyelek

Mintha nem lennének elegen, mintha a hazai bázis fogyóban volna. Legalábbis erre utal az, hogy a Fidesz erdélyi egyetemistákat toboroz kosztért, kvártélyért, fizetségért aláírást gyűjteni kies hazánkban. Meglepődünk? Nem lepődünk meg, a Fidesz, amióta kiterjesztette csápjait a határokon túlra, így dolgozik. Idegenbe szakadt hazánk fiait használ szavazatra, és most már

Read More…

Posted in Egyéb

Virág elvtárs mosolyog

Nagyjából ugyanabban az időben, amikor fegyveres NAV-kommandó szállta meg Iványi Gábor szervezetének irodáit, a parlamenti bátor százharminchárom megszavazta Völner pajtásuk sokmilliós végkielégítését. Még el sem kezdődött igazán a nap, de már keretbe lett foglalva a két gyalázat által, amelyek megmutatták, Orbán Viktor milyen országot épített magának, amelyben élnünk adatik. Nem

Read More…

Posted in Egyéb

Gulyás G. és a sötétség

Annak idején, boldogult úrfikoromban a kádári televízió vetített egy portréfilmet a néhai Lékai bíborosról. Érdekes műalkotást láthattunk, amiből megtudhattuk a magyar főpap jelmondatát, ami ez volt: „A megnyesett fa kizöldül”. A főpap azért választotta ezt élete iránymutatásának, hogy ezzel fejezze ki elgyötört és üldözött egyházának feltámadását, ma pedig látjuk, hogy

Read More…

Posted in Egyéb

Sült vér és tücsökcomb, Németh és Kövér

A Fidesz a NER élcsapata. Miként elődje, az MSZMP volt a munkásosztályé, ha élnek még olyanok, akik emlékeznek az Orbán előtti időkre, amellyel csak az volt a baj a kedves vezető kijelentése szerint, hogy nem ő terpeszkedett a trónon. Most azonban már teljesült az ifjúkori vágy, ott ül az erkély

Read More…

Posted in Egyéb

Szijjártó állapotban van, és beszélni magyar

Külügyminiszterünk jól láthatóan állapotba került attól a kijelentéstől, miszerint ő a hazánkba akkreditált nagyköveteket „finoman megfenyegette” volna, mert ez nem méltó a hátrafelé nyilazós habitushoz. Ezzel szemben, mint állapotban léve elmesélte, keményen elmondta nekik. Idézzük: „Én nem finoman megfenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak,

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum