Brüsszel haladéktalanul fizesse ki a kerítést ott, délen, illetve a GYODA-t, meg a franc tudja, még mit nem. Ilyen tárgyú levelet írt Brüsszelnek a mi Orbánunk, amiben nekem a haladéktalanul módhatározó tetszett kivált, mert ennek olyan íze van, mint mikor marcona és romlott férfiak kérik az értékeidet az utcán azzal a fenyegetéssel, ha nem adod, kapsz egy maflást. Még boldogult úrfikoromban a mozinál bebocsátást várván lépett hozzám egy magamhoz képest hatalmas ember – hat-hét éves Kázmért képzeljünk magunk elé – azzal a bájos felszólítással, miszerint: adhatol ám két forintot. (Akkor az még négy gombóc fagyi volt.)
No most, így látjuk Orbánt is Brüsszellel diskurálva, hogy valami megnyomja az agyát a rémisztő éjszaka során, és arra ébred, hogy Brüsszel fizessen neki. Két éve már volt egy ilyen sztori, akkor is a határvédelemről hisztizett a Fidesz, és arról, hogy Brüsszel nem perkál neki ezért. És már akkor is kiderült, hogy de, fizet. Mégpedig egészen pontosan addig előirányzottan, tehát GYODA-ra az egyszerűség kedvéért, küldtek száztízmillió ajrót, és még egyedi kérelemre huszonhetet, azaz összesen majdnem száznegyven millió ajrót, ami akkoriban negyven milliárd forintot ért. Kormányunk és Orbán ezt elhallgatta a bávatagok elől.
Viszont és ezzel szemben azt visítozta a KESMA-ban plusz „közszolgálati”, hogy Orbán Viktor a saját pénzén védi az egész nyüves Uniót, akik viszont hálátlanok. Nem méltóak arra, hogy az ő hajlékába jöjjenek. Különben is, Soros. Módosítom azonban és mindezek után az Orbánról, Unióról és pénzről szóló látomásomat, és idehozom Woody Allent, meg a „Fogd a pénzt és fuss” című műalkotást, amelyben a főhős úgy rabol bankot, hogy, mint emlékszünk: „Csak semmi cicó, nálam van a slukker”. Ezt kell látnunk Orbán újabb levelében, mert az Unió néhány funkcija, akik kezdenek észhez térni, már pedzegetik, hogy a mi egyetlenünk ne nézze ATM-nek a közösséget.
És de bizony, annak nézi, másnak sem. De ez a levél önmagában egy élmény. Már az is, hogy az MTI, úgy is, mint Királyi Híriroda, a továbbiakban KIHI, büszkén számolt be arról, hogy angolul írta meg levelét a mi jótevőnk. Nem értjük a dicsekvést, ez az Unió hivatalos nyelve, lehet, hogy bújtatottan annak szól az öröm, nem oroszul, netán mandarinul fogalmazott a kedves vezető, mert akkor úgyis egyszerre lebukna. Hogy távoli nagyhatalmak előretolt helyőrsége ő, de ezt már nagy valószínűséggel tudják róla úgyis. Vagy azért dicsekedett ezzel az iroda, mert Karácsony meg nem tud angolul, viszont most már Márki-Zay van. Bár mindkettő Gyurcsány.
Hanem a levél még ezeken kívül és mindezek után. Orbán Viktor nagy király arra mutatott rá – angolul –, ezúttal azért kér pénzt arra, amire már kapott, mert mások is építenek kerítést. Mint kifejtette, Magyarország – már megint – minta és követendő példa a többiek számára, akik tőle tanulták el a kerítést mint ideát és gyakorlati védelmi eszközt. Tehát, érthetjük úgy, maga Orbán Viktor találta fel az emberiség számára a kerítést, ami nélkül fajunk kipusztulna, fölzabálnák egyedeit az alacsonyabb rendű hordák. Hogy ezért mért járna pénz, nehezen elképzelhető, tán jogdíj a szellemi tulajdonért, mint ahogyan a koviubi vagy a disznósajt receptje is orbanikum lehet.
Mindezeket a titkok homálya fedi, egy azonban bizonyos, Orbán odaállt ezzel a levéllel Ursula nagyasszony elé, kiköpött hegyesen, és azt mondta neki: adhatol ám két forintot, vagy, hogy nála van a slukker. A nívó éppen ez, viszont az nem illik a sztoriba, hogy miután azt is kifejtette, ő nagyon jól megvan az Unió pénze nélkül is, mint emlékezhetünk, akkor miért áll neki tarhálni. Ez valami jellembéli vonás lehet, morális és intellektuális defekt, vagy valami más. Mindegy, az ember jól szórakozna ezen az egészen, ha nem volna magyar, és nem azonosítanák az ilyesmik – és még mennyi minden – után ezzel az alakkal és a hordájával. De azonosítják.
Vélemény, hozzászólás?