Új népi játék: migráncsüldözős

Csak elérték a kollégisták, hogy lassan mindenki meghülyül. A delír rátelepült az Erdélyben lévő Kommandó település fiataljaira, ahol a hét végén faluünnepet tartottak, és a nagy napot a következő kis színessel dobták fel:

Szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, áttörték a Grenzkommando vámot. A szolgálatos határőrök végül sikeresen megállították az illegális fuvarozókat, előállították a határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték „Merkel nagymamájukhoz”.

Ezt adták elő, és mintegy kétszázan vigadtak velük együtt.

Megjegyeznénk, hogy Kommandó Kovászna megyében található, ahol még véletlenül sem fordult meg soha, egyetlen menekülő ember sem, így a tréfás kedvű fiatalok a róluk szóló elképesztő tudásukat a médiából szerezték, meg Bálványos is közel van. Ezt csak úgy mellékesen, viszont ismereteik alaposak, olyan Fidesz-közeliek.

népi játékok1Ez onnan tudható, hogy Romániában a menekültekkel kapcsolatban nincs olyan eszement hangulat, mint minálunk. Még márciusban, amikor Orbán már visított, mint a vett malac, a székelyhon.ro ilyen higgadtan számolt be az eseményekről:

„Románia 160 menedékkérőt vesz át Olaszországból, 135-öt pedig Görögországtól március folyamán – közölte két hete Viorel Vasile, a román bevándorlási hivatal (IGI) vezetője.

Román illetékesek már korábban jelezték: a romániai befogadó létesítmények kapacitása csupán valamivel több, mint 1700 fő elszállásolására alkalmas, emellett a befogadási kvóták helyett az önkéntes vállalások szerinti szétosztást szorgalmazták. Jelenleg hat ilyen létesítmény van, az ország hat pontján: Bukarestben (470 hely), Giurgiuban (200 hely), Máramaros megyében (250 hely), Galacon (300 hely), Rădăuţi-ban (180 hely) és Temesváron (100 hely).

A román hatóságok tavaly szeptemberben két sátortábort építettek fel az esetleges migránsok számára Temes megyében. Az egyik Kunszőllősön, a másik Moravica határában épült fel, egyenként 500 fős kapacitással. Bukarest nem zárkózott el az unióba érkezett migránsok önkéntes felajánlások alapján történő elosztásától.”

Mindebből kitetszik, hogy a mételyt Orbán és csapata kék plakátjai, minden megnyilvánulása és az összes cselekedete terjeszti, és ezért mi nagyon szégyelljük magunkat.

Nélküle tán nem menekülteset játszottak volna ezek a fiatalok, hanem szemezgetnek Baka Judit „Egy előre, két kettőre …Magyar népi játékok” című dolgozatából, amelyet az Erdélyi Tankönyvtanács 2010-ben adott ki, és milliónyi játék leírása szerepel benne, többek között: Csigolyázás, Hogyan adom a kanalat?, Hoppon maradt vőlegény, Csendesen vagy csattanósan, Posztójáték, Ki a tettes?, Páros vagy páratlan és még rengeteg sok más.

Kommandóban ehhöz képest migráncsokat üldöznek. A baj nagyobb, mint gondoltuk volna, a gyűlöletexport működik, és jobban teljesít.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum