Demokráciaexport

Eridjünk neki a kályhától!

Vajna télapó zsebtévéje, akárha Mókamiki hátulgombolós korunkban, úgy osztja az eszet a nagyérdeműnek – már csak a nagy étvágyú Hakapeszi majom hiányzik, de, ha belegondolunk, ő is benne van a történetben szügyig -, nos tehát, ez a doboz a potenciális választópolgárt igyekszik belehajtani a fideszfiúk tátott szájába. (Ez milyen plasztikus képzavar már, csak ezért megérte.) De azért ugorgyunk, mert Nyilas Mihály a nevünk.

Origónk a következő: Angela Merkelnek van ez a lányos zavara a kamerák előtt, ha dumálnia kell. Ezért hülyén tartja a kezeit, mint Lagzi Lajcsi a mikrofonját, mikor a hasán nyugtatja, de ez csak úgy beugrott. Mindegy, okos emberek – mint amilyen Széles Gábor vezércöfös is, aki UFO-kat posztol -, szóval ilyen tehetségek levonták az igazat, hogy a manapság Magyarországon oly igen népszerű Merkel asszony illuminátus volna. Valamint Theresa May, az új brit miniszterelnök is. Aszondják.

illuminati_artMért baj ez? Kérdezhetjük, és azt kell föltételeznünk, a mi drága ismeretterjesztőink nagyon szeretik Tom Hankset, őtet bámulták sokat az Angyalok és démonok című misztikus thrillerben, és azt szűrték le belőle, hogy abban papokat gyilkolásznak az illuminátusok nevében, meg a Vatikánra törnek, borzalom. Aztán kiderül, hogy a camerlengo a bűnös, de ez úgy látszik, senkit sem érdekel. Viszont mi itt nem filmismertetőt irkálunk, hanem a Fidesz baromságát elemezzük, ezért szintén lépjünk tovább!

Az illuminátus rendet 1776. május 1-jén Adam Weishaupt ingolstadti filozófus, az egyházjog professzora alapította. A rendet rövid működés után Bajorországban 1785-ben végleg betiltották, és azóta a szervezet hivatalosan nem folytatta tevékenységét. Célja az volt, hogy a felvilágosodás és az erkölcsi fejlődés által az emberek feletti uralmat feleslegessé tegye. Tagjai a szabadkőműves páholyokba is beléptek, illetve onnan vettek fel erre érdemesnek tartott szabadkőműveseket. Létszáma fénykorában mintegy kétezer fő lehetett. Ma kettőről tudunk bizonyosan, Angeláról és Theresáról, ugye.

Ismerjük Martinovics Ignác nevét még? Szép egy alak volt, császári titkosügynök, s ebbéli minőségében jelentgetett az illuminátusokról meg a szabadkőművesekről. Aztán, amikor a kegyes hatalom három művét is elkobozta, azokat éppen azok terjesztették, akikről jelentett, mert a francia forradalom elveivel rokonszenveztek, és a királyság bukását várták. Ez volt a Jakobinus história minálunk, elég legyen annyi, hogy a jó Martinovics – miután részt vett a buliban – föladta a cimboráit, de őt is kivégezték velük együtt a Vérmezőn. Bonyolult egy dolog ez, csak a miheztartás végett emlegettem.

Körülbelül ugyanebben az időben, a XVIII. század vége táján a nagy vízen túl is zajlottak a dolgok cefetül. Példának okáért Philadelphiában elfogadták az Alkotmányt – nem alaptörvényt, ugye -, amelynek szövegezői nagyrészt – és állítólag – szabadkőművesek lettek volna. Azóta az egész hely a Sátán tanyája, amely állapoton csak az Orbán által oly igen kedvelt Donald Trump segíthet, s miközben ezt mondja, az osztrák kancellárral meg liblingje frizuráján vihog, de ne lóduljunk ennyire előre. Viszont bunkó dolog más küllemén élcelődni, ugye.

trump-orbánEz a Trump is – akit szeretnünk illenék az intelmek szerint – szép egy figura. Michael Bloomberg, aki pedig két hét alatt rendet tett New Yorkban, nem igazán komálja. Azt mondja róla, hogy zsebtolvaj, sőt, továbbá: “Karrierje során Trump jól dokumentálhatóan csődök sorát, peres eljárások ezreit, dühös részvényeseket, magukat becsapottnak érző alvállalkozókat és kifosztott, illúziójukat vesztett fogyasztókat hagyott maga után. Trump azt mondja, úgy akarja irányítani a nemzetet, ahogyan az üzleteit. Isten segítsen meg minket.”

Vaclav Havel jelentett ki valami ilyesmit a mi örökös miniszterelnökünkről, hogy az Isten óvjon tőle, ha emlékezünk még a nyüves cseh komcsira. Viszont mégis itt van nekünk, és azt delirálja, hogy tele van a töke azzal, hogy az USA exportálgatja a demokráciát, hogy ez tarthatatlan. Hozzávetőlegesen mindezt egészítsük ki azzal, hogy ’56-ban meg állva hugyoztunk volna egy kis demokrácia-exporttól, de ki emlékszik már arra? Mi Wittner Máriára emlékezünk csupán. Mindegy.

De, hogy el ne feledjem, ma meg mi volnánk a demokrácia fő-, és egyetlen letéteményesei. Erről Kósa Lajos értekezett két kupakolás között. Elmesélte nekünk – miheztartás végett -, hogy: „Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, ahol az emberek elmondhatják véleményüket a bevándorlásról. A magukat demokratáknak tartó brüsszeli vezetőknek láthatóan fáj a demokrácia, az, hogy reményeink szerint a többség elutasítja a migránspolitikájukat.”

Innentől magunk vagyunk, leszünk a demokrácia exportőrei, és ez rá is fér az elfajzott világra, valljuk be, hiszen drága jó, egyetlen Lajosom még azt is kifejtette, hogy a mai Németország olyan, mint a hajdani Szovjetúnió. Ha hozzávesszük ehhöz, hogy azt a kócerájt még egy illuminátus is irányítja, akkor előttünk áll a Fidesz-hívő teljes világképe Dan Browntól Kósa Lajosig, Tusványostól Felcsútig. Mi pedig irigykedjünk ezen a teljességen.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!