A nagy bekerítősdi játékban Szlovénia elszenvedte az ő Pearl Harborját, szó nélkül épül a kerítés ott is. Abszurdba fordult immár a történet, amelynek szívfacsaró főszereplőjévé vált kietlen hazánk, a háborús retorika pedig végképp bekúszott a mindennapokba.
Azt mondja Bostjan Sefic, a szlovén belügyminiszter államtitkára, hogy: „Az éjszaka folyamán vettük észre az aktivitást a magyar határon, amikor elkezdték odaszállítani a drótokat és az anyagokat.” – Akár egy hadijelentés.
A hadüzenetet pedig ekkor még nem is továbbította a magyar fél, azaz, a kerítésépítésről csak később értesítették őket, akárha Japán a támadás után az Államokat. És szomorú a naiv Bostjan, mert több együttműködést várt volna el egy szomszédos országtól, szerinte ugyanis közösen kellett volna megállapodni a menekültválság kezeléséről.
Mindebből kitetszik, hogy ez a jóember egyáltalán nincsen tisztában a NER működésével. A szlovénok most lesnek szemre-fejre, és ismerkednek a magyarok Istenével. De kollégája, Karl Erjavec külügyminiszter sem ismeri a kollégista észjárást, őt is meglepte, hogy Magyarország nem értesítette Szlovéniát a kerítésépítés tervéről.
A szlovén külügyminisztérium figyelemmel kíséri a fejleményeket, és felvette a kapcsolatot Magyarországgal – mondja. Kis bohókás naivák, pufók kiscsoportosok ők csupán egyetlenünk homokozójában. Mert az ő esze is jár, csak nem tudni, hogyan. Illetve dehogynem.
Csak úgy a miheztartás végett. Eddig mi voltunk Európa védelmezői, az utolsó bástya, rajta egyetlenünk, mint végvári kapitány. Ezt az éccát ha nem is vállalhatóan, de azért valahogy mégis el lehetett adni Szerbia és Horvátország esetében, a szlovénok azonban sehogyan sem illenek bele a képbe, lévén ők is schengeniek.
Mindemellett még egyszer, és nem utoljára tán, elmondom: ha prime ministerünk azzal fenyegeti az Uniót, hogy továbbpasszolja a menekülteket, hazudik. Most is ezt teszi. Mennek a buszok szép sorban. Egy hét alatt húszezer regisztrálatlan embert passzolt tovább a gépezet.
És itt nyer értelmet Körmend is. Eddigi dolgozataimban eufemisztikusan csak vasi kisvárosként emlegettem egy helyet, ahová beköltöztek a katonák. Nos, ez Körmend. Tán egy hete vannak ott, bekvártélyozódtak, és senkinek halovány fingja nem volt arról, mi a jó francot keresnek ott, lévén egy menekült sem kószál a vidéken.
Két napja azzal álltak elő, hogy gyakorlatoznak. Lófaszt, mama. A munkaerőt gyűjtötték a suttyomban megkezdett építkezéshez, azaz: felsőbb köreink már nagyon régóta tudtak a szlovénokat – meg mindenkit – oly igen nagyon meglepő akcióról.
Hazudtak tehát a szlovéneknek, hazudtak a körmendieknek, hazudtak a nagyvilágnak, hazudtak az Uniónak, hazudtak a médiának, hazudtak a menekülteknek, hazudtak az országgyűlésnek, hazudtak a ’zembereknek, hazudtak mindeneknek. Úgyhogy csatlakozom a sorhoz: elmennek ezek a picsába!
Vélemény, hozzászólás?