Lengyelek már nem jönnek március idusán klakőrködni a sámánnak, elbaltázta ugyanis a bratyit. Következésképp más alanyokat kellett keresni, hogy nemzeti nagyjaink kiélhessék logisztikai szenvedélyüket. A választás Felcsút és környéke disznóganajos csizmájú népességre esett jobb híján, az eljövendő időkben ők buszozhatnak ingyenbe a csodastadionba labdás embert látni. Ha el nem cseszik, és a modernkori gladiátorok küzdelmét ez az intendánsos – vagy mi – alak, a magyarok filippínója közvetíti, akkor egyenesen kétmillióan lesznek a fatornyos fedett sportlétesítményben.
Mert kéne a tömeg. És nem is elsősorban azért, hogy a szurkolók besóhajtsák mintegy leheletükkel a gömböt az ellen kapujába, így segítve győzelemre a ‘zakadémián pallérozódott délszláv honfitársainkat. Mert mindenki magyar, ha jól utánanézünk, ugye. Ám sokkal inkább a bohócsipkás királyfinak van olhatatlan szüksége a sokaságra, amikor budija szív formájú ablakán kitekint a széles világra a még megmaradt Magyar Hírlap olvasásából felpillantva, miközben nyögve sóhajt, és elhagyják alfelét a böjti szelek. Nem bír meglenni a népek nélkül, akik fenséges intésére hallelujázzák őtet. Bizony, így megy ez.
Cézárosat játszó mókusok egyedül szoktak maradni a történet egy bizonyos pontján mindenfajta álmoskönyvek szerint, és ezt még az Árpinak is tudnia kéne. Biztosan lapul valami akta a Guccijában erről az okosságról. Ha meg nem, az legyen az ő saját bejáratú baja. Minket sokkal inkább izgat ebben az össznépi kirándulásdiban, hogy honnan lesz erre a della. Az imbolygó forint. A Puskás Fröcsi nevével megalázott helybéli akadémia állja a lóvét, amely műintézményt maga a sámán alapította, következésképp nem közpénzből garázdálkodik már jó ideje, hanem törvényes juttatásokból. Ezeknek fütyölt a törvényhozás rigaja, amikor hogy, hogynem megszületett a rendelkezés a TAO nevű csodáról. Ezeket az állami forrásokat – ami nem közpénz – lehet irányítgatni, utat mutatni a folyás irányának.
Így történt ez a reklámokra szánt apanázsokkal is. Ha a sámán emlékezne arra, hogy mikor mit nem hazudott, tán még el is csodálkozna a lelkem, de nincsen ilyen képessége neki. A mór megtette kötelességét, a mór mehet, vélte a tábornok, és egyetlen jól irányzott mozdulattal zárta el a pénzcsapot – mintha ukrán gázvezeték lett volna – azoktól a sajtótermékektől, amelyek amúgy az ő dicsőségét zengték hosszú éveken át. Most ezek a nemközpénzek a nemközpénzből működtetett, és közmédiának csúfolt valamibe folynak mindenfajta korlát és ellenőrzés nélkül. És éppen ez az: hogy elfelejtették még a látszatot is, mindenfajta skrupulus és erkölcsi aggály nélkül tenyerelnek rá a lóvéra, mert azt hiszik, ami az állam kasszájába befolyik, az övék. Isten meghalt, minden hazug, mindent szabad. Ezért egyébiránt bevallom megtörten, magam az idők kezdete óta vagyok PAFC szurkoló. Megérdemlek hát egy taxit ide, a Derkóra. Full extrás is megteszi, indulnék a láblabdás színházba. Ui.: a pom-pom lányokat se feledd, vezérem.
Vélemény, hozzászólás?