Csipetnyi furfang kell hozzá, és vasárnap mégis eljut hozzánk az áru – ezzel a címmel biztatja a vg-online honfitársainkat. A népmesék kavalkádos világa, tehát az idők kezdete óta tudjuk, hogy a magyar cefetül csavaros eszű fajta, ez a tulajdonsága segített neki fennmaradni ezer éveken át. A nagy Kán még végigsöpört az országon, és az Ómagyar Mária siralomba – Ó én édes urodum – belemerevedett gatyások csak lesték a vérzivatart. A törököt meg a labancot azonban már röhögve tették hülyévé, legalábbis a legendák, meg a Tenkes kapitánya szerint. De a Kán eljött megint, csak nem Dzsingisz, hanem Sir képében, amely utóbbi megnevezés nem az angol teaivókat, hanem a dzsungel csíkos bőrű szemét tigrisét takarja, aki Maugli vérét óhajtja mindenáron. És mindannyian Mauglik vagyunk.
Van ebben valami elborzasztó: csipetnyi furfangok kellenek ahhoz, hogy az ember azt tegye, ami nem dzsungel-szerű országokban amúgy közkeletű. Hogy normális életet él, a hasára csap, és mondjuk boltba megy vasárnap, ha szeretne. Mert ahhoz van kedve. Esetleg misére indul, leissza magát, ápolgatja a bonsai-ját, kora délelőtt leteperi az asszonyt, vagy akármi. De nem óhajtják engedni a szabad választást. Ez egy olyan ország már, ahol a hatalom a kevesek érdekében ráerőlteti, ráerőltetné akaratát a többségre, meg óhajtja mondani, elő akarja írni, hogy mit tegyenek a népek, és ehhez elméleteket gyárt. Hogy jó lesz nekünk, ami nem az. De omladoznak a díszletek, most legfrissebben az útdíj lett nekünk olyannyira jó, hogy azon már a furfang sem segít. Néhány tökös kis üstökös tűnt fel, és a permanens szabadságharc közepette elindította apró forradalmát.
Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere kijelentette, hogy egy nagy lószerszámot világít. Mármint ezeknek. Ha ellopták az autómat, nem veszek benzint bele, vélekedett jogosan. A Kán az M1-M7-es közös szakaszának fizetőssé tételével egyoldalúan megváltoztatta a város életét alapvetően befolyásoló közlekedési viszonyokat, ezért Budaörs felmondja azt a szerződést, amely alapján az autópálya-szakasz közvilágítását fizették. Ennyi. De nem csak Budaörs vág vissza az új útdíjszabályok miatt. Újpalota is válaszlépésekre készül: ki akarják tiltani az M0-s díját a kerület útjain megspóroló kukásautókat. Soroksár pedig jogászok bevonásával vizsgálja az M5-ös bevezetője autóúttá átminősítésének lehetőségét, hogy így kivonják a díjkötelezett utak közül. A mélyben megbúvó nem rém, hanem jóhírterjszető forradalmárok seperc alatt emelték újkori hőssé Wittinghofot.
„Hajrá Budaörs!”, „Igaza van”, „Minden városnak ezt kellene tenni” – elárasztották az internetet az ehhez hasonló, Budaörsöt és annak polgármesterét, Wittinghoff Tamást éltető kommentek, miután a városvezető bejelentette: nem fizetik tovább az M1-M7 autópályák bevezető szakasza közvilágításának díját. A kommentelők szerint Wittinghoff minimum „tökös”, és sokan azt remélik, hogy Budaörs „precedenst teremt”, ami végső soron akár el is söpörheti az Orbán-kormány által alig pár hete, decemberben bejelentett díjat. Működnek a népek, meglátták a szabadságharc szövedékén tátongó lyukakat, és szurkolnak a „forradalmárnak”, aki úgy vált legott hőssé, hogy nem is akart az lenni, csak tette a dolgát. Szolgálja a települést, amely 1990-óta folyamatosan bízik benne, rendelkezik azzal a legitimációval, amely Orbánnak már régen nincsen. Ma épp azzal áltatta magát már monomániás módon, hogy a tüntetések nem a kormány ellen szólnak. Szép lehet az a delíres párhuzamos valóság.
Vélemény, hozzászólás?