Így megy ez:
„Én má’ nem muzsikálok,/ csak egy jelet adok a gépnek:/ ő mutassa meg helyettem,/ ahogyan mozdul bennem a lélek./ Kicsit félek, de arra gondolok,/ vajon mit várok a sorstól,/ ha hányok az édestől,/ és izzadok a sóstól…”
(Quimby)
Drága, egyetlen Tóni, te Rogánunk nekünk! Eszet azt nem adott a főnököd a magas hivatalhoz? Kitetszik, hogy nem igazán. Tudod, Tóni, az egész ország az nem Szakonyfalu, ahol az asszonyok ütik a tökmagot, miközben édes mesékkel szórakoztatják egymást, és mégis többet tudnak a világról, mint te, aranyom. Nem köllött volna oly éteri sebességgel odahagyni a gyerekkort, és belevetni magad a nagyváros bűnös forgatagába, abból jó nem nagyon szokott kisülni.
Most már, hogy elmajszoltad a hamuba’ sült pogácsát, meg elfeledted az atyai intelmeket, és végleg beszippantott a narancs az ő rohadása közepette, valamint a lakásod is kellő méretűre tágult, nem ártana fékezni, és tanulmányozni kitörölhetetlen nevet szerzett neves elődödet, akit Joseph-nek meg Goebbelsnek hítak egyszerre. Ő az általatok űzött manipuláció ősatyja, minden cukiságok eredője volt, ám mondhatni, kutyafasza hozzád képest, mert ilyen baromságot, ami neked sikerült, még ő sem talált ki, mint te, aranyom.
Hogy a magánkézben lévő bankok reklámozzák az ökörséget, ím így: „A hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre, illetve az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben a Függelékben meghatározott formai követelményeket, arculati elemeket és jelmondatokat alkalmazni.” Ha ezt az Árpi tanácsolta, nem köllött volna rá hallgatni, a kokó szétrohasztotta a velejét neki. Ha saját volt a kútfő, akkor egy szót sem szóltam, megemelem vadászkalapom nagyságod előtt. Pedig ez olyan gyerekes, olyan nem is tudom. Csak többet érdemlünk, vagy nem, hiszen annyit is érünk.
Ámde! Aki a rendszer színe változása után járt az egyetemre – ahová ma már nem igazán mehetnél a drága Őrségből, de ez mellékszál –, óriási hendikeppel indul neki az életnek. Tudod, az öregebbjének itt, ebben az országban még Lenin apót is köllött olvasni, aki ugyan semmivel sem jobb a Joseph-nél, viszont a százezer oldalas szófosásában olykor-olykor mégis megtalálta a bölcsek kövét. A kopasz mondta volt, hogy a mennyiség egyszer csak átcsap minőségbe, és ebben momentán igaza is lett. Tudod, a szar is egyfajta minőség, s ti most elvtársaiddal éppen abba csaptok át. Meg ez a jobban teljesítősdi is.
Igazán, és őszintén, a nálad sokkal többet látott ember aggodalmával mondom neked, hogy tök fölösleges mindent telefosni vele. Annyiszor toljátok a jódógos kisember képébe a baromságot, hogy egyszer csak olyat tesz, amit nem igazán szokott. Elkezd gondolkodni, vizsgálódni az ő lelkében, hogy akkor tényleg, nézzük csak, mi megy itten jobban. Ebből pedig jól kijönni nem fogtok, az hétszentség. Miközben a huszonegyedik századi kórházban – ahogyan a haverod hazudta – a páciens pofájába hullik a vakolat, és a száraz kenyeret majszolja, meg a hazulról hozott klozettpapírral súrolja a valagát, az zeng a fülébe, hogy jobban teljesítetek, óhatatlanul is elszakad valami.
Ha túléli a kórházatokat, akkor két év múlva nem igazán adja az ikszét se neked, se a ganaj pártodnak. A beteg emberek igen érzékenyek tudnak lenni, és ezen még akárhány kigyúrt kopasz sem segít a buzgalmával. Tudod, úgy van a pógár ezzel a jobban teljesíttel, hogy tele van a töke vele. Tényleg, és ezt barátilag mondom. Ittál már nagyon sokat? Vederszám? Tudod, egy idő után, kellő edzésmennyiség letudtával az emberből sugárban szökik ki a nemes nedű élénk öklendezések közepette.
Igaz, ehhöz keményen meg kell dolgozni, de ezen a stáción te, meg a haverjaid már régen túl vagytok. Nos, ezért tart ott a magyar, hogy vödröt hord magával. A flaszterra okádni nem elegáns dolog, de ilyen késztetések érik, ha meglátja a plakátjaitokat, a csekkjeiteket, a bukolikus reklámjaitokat a kibaszott tévéitekben, és egyáltalán a képmásotokat. Itt tartunk, Tóni. Gondolkodj el ezen, és légy szerény, mint a Goebbels bácsi. Nem kéne má’ annyira buzogni, de mondhatnám azt is, hogy tyíse! Egyáltalán érted te ezt?
Vélemény, hozzászólás?