A KLIK az működik – csak az a rohadt szoftver

Ha én gyöngyöstarjáni diák volnék, és részt vettem volna eddig az iskolai hitoktatásban, akkor lenne rá ékezésem, hogy imába foglaljam a KLIK nevét, holott egészen biztosan fogalmam se lenne róla, hogy mit is takar ez a négy betű. Ellenben tudnám, neki köszönhetem azt, hogy hétfőn nem kell iskolába mennem, amivel egy guriga klozettpapírt is megspórolnék szűkölködő családomnak. Ez csak megér egypár miatyánkot.

Anyu, meg az apu gond nélkül törölgethetné a seggét otthon, ugyanis a selyempuha jószágot nem kellene elvinnem az iskolai budiba, mert ott csak befagyna a gyerekek meg az ok nélkül lázadozó és lázító tanárok segge, akiknek Rákosi Mátyás volt a közös édesapjuk bizonyára. Ez mellékszál, de az nem, hogy az iskolámban kikapcsolta a gázt a nemzeti szolgáltató, mert a KLIK nem fizetett neki.

Mindez azon a napon, amikor miniszterelnök úr a rádióban kifejtette, ezt az egészet milyen klafán kitalálták ők, és működik is, sőt, jobban teljesít, ezért leváltotta az államtitkárát, ha már ennyire szépek itten a dolgok. Ha én meg miniszterelnök volnék, akkor levonnám már végre azt az igen nagy tanulságot, hogy nem megy ez nekem, akármennyire is vergődök, és csendben elillannék, amíg nem kezd el dörögni az ég.

grof-kassÁmde biztosan a szoftver, az lesz az oka. Az a sötétben bujkáló ellenforradalmár, aki a bűnös abban, hogy a tanárok nem, vagy késve kapják meg a fizetésüket, ha meg igen, akkor kevesebbet, mint mi jár. Ugyanez a szoftver lehetett az, aki nem utalt a nemzeti gázszolgáltatónak, hogy a világ röheje megtörténhessen velünk a XXI. században, pedig nem is Afrika közepén vagyunk. Vagy mégis esetleg, meg talán jobb is volna, ezen érdemes elgondolkozni.

Ez egy kémprogram egyébként, amelyik sakkban tartja az egész nyamvadt pedagógus társadalmat, és időnként némi áramütéssel kényszeríti a tanárokat, hogy folyamatosan lessék egymást, erről jelentéseket írjanak az állam egyik csápjának, aki azt továbbítja a megfelelő helyre továbbgondolás végett. Hogy az ideológiája annak a tanerőnek elég fejlett-e. Azt nézik a katonák a pártközpontban.

Ez a szoftver krétával él, az összeset fölzabálja az iskolákban, hülye tankönyveket írogat és mindennapos testnevel. Most arra készül, hogy daloltassa a rohadt kölkeket naponta, négy óra előtt pedig nem engedi haza őket az iskolából, meg amúgy olyan tananyagot kényszerít reájuk, amibe belegebednek amellett, hogy meg is hülyülnek tőle. Ezt mutatják felmérések legalábbis.

A gyerekek futkározni meg dalolászni már tudnak, olvasni nem igazán, de ez nem is elsődleges cél. Neveljen az az iskola tizenhat éves korig, ezt követeli a meggondolás, aztán mehet mindenki a jó francba árkokat kapirgálni közös erővel, mert ez a világ rendje. Mindezt így kitalálta ez a szoftver, csak a nemzeti gázszolgáltató esett ki abból a likacsos merevlemezéből, így hát baszhatja, magunk közt szólván. Szar került a propellerbe, de Isten segedelmével kipucoljuk ezt is. Ezt a NER gondolja. Nem a tanárok, nem a szülők, a gyerekek meg pláne nem.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum