Holnap választások lesznek Baján, a 32. számú választókerületben, egy darab – direkt írom így – önkormányzati helyért. Nem akarnék patetikus lenni, de azt hiszem, a végeredmény ismerete után el lehet majd végleg dönteni, hogy a magyar, mint olyan, érdemes-e arra, hogy a saját sorsát irányítsa, avagy tényleg csak arra való, hogy az odakínált járomba belehajtsa jámbor fejét, és várja, hogy a nála nagyobbak döntsenek arról, hogy milyen igát vonjon, és főképp, kinek. Az előzmények ismeretesek: a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság kimondta, hogy a Fidesz jogsértő módon próbálta befolyásolni a bajai időközi választás eredményét. Ezek a puszta tények. Aztán kitört a balhé. A Kubatov brigád munkába állt a városban, és járta az utcákat hangosbeszélővel, akárha cirkuszba csábítana – persze a maga módján ezt teszi -, és ilyen szövegekkel harsogták tele az utcát: : „Ne hagyja, hogy átverjék és üldözzék! Ne féljenek Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy embereitől! Ne higgyen a gyűlöletet keltő Teket Melindának és társainak! A Fidesz megvédi Önt!”
Mi a jó franctól? Kérdem tisztelettel. Elnéztem a televízióban Teket Melindát, ezt a hozzám képest kislányt, aki józanul, racionálisan, életszerűen nyilatkozott, közben pedig egy fekete autóból vették fel őt, mint ellenséget. Ez a valóság szörnyű, nagyon sok okból is. Nem foglalkoznék én a bajai önkormányzati választással, ha ez az egész ne képezné le azt, mi vár ránk jövő tavasszal. Ez, mint most ott. Lassacskán megjelennek a barnaingesek is, akik annak idején olyan ürüggyel lettek kitalálva a születendő „Harmadik birodalom” védelmében, hogy a kommunistáktól óvják a népet. Valahol itt tartunk. Ott ők fáklyákkal vonultak estelente, itt meg CÖF van. Lidérces egybeesés, mint ahogy az amúgy betiltott Magyar Gárda felbukkanása itt-ott az országban. Én Győrben láttam őket gyülekezni az állomás körül, és hányingerrel vegyes undor, sőt, félelem volt bennem. Egybe tartoznak ezek régóta. Ahogyan öklendezve néztem a HírTV-ben is egy bratyizós beszélgetést, amely a kultúra finanszírozásáról szólt, és minden kiderült, amikor az úgynevezett ballibsi, meg mittudomén milyen néven emlegetett többségről beszélt két agyalágyult, és megállapították: ezek sipítanak, hogy nincsen pénz kultúrára, pedig dehogy, csak nem nekik. Ez a két vagy egy mondat mindent megmutatott arról, mi épült ki ebben az országban az elmúlt három év alatt.
Erről dönt az a szar bajai választókörzet holnapi voksolása, hogy ezt akarjuk-e, akarunk-e másodrendű állampolgárok lenni egy kisebbség mellett, elnézve nekik minden mocskot, amit eddig összehordtak, és amit ezután terveznek, vagy sem. Vagy-vagy. Ez a holnapi történet veleje, amely amúgy alig ötszáz embert érint, és mégis képes a fideszkompánia milliókat költeni rá. Bokros Lajos mondta nagyon bölcsen az egyetlen járható utat az ATV-ben: most ezen az oldalon, ha kell, orrot befogva, de össze kell fogni, ha le akarjuk váltani a diktatúrát. Ha most nem sikerül, ezután sosem.
Ő mondta, nem én.
Vélemény, hozzászólás?