Varga Judit megvéd minket Európától

Varga Judit lemond(at)ása után terveket szövöget Európa meghódításáról. Mielőtt a reménytelen vállalkozásról elmélkednénk, emeljük ki azt a mondatát az önbizalomtól duzzadó nacsasszonynak, elsődleges küldetése az lesz, hogy „Magyarországot megvédje Európától”. Ez mindent elmond a szellemiségéről, illetve mutatja nekünk azt is, miért volt olyan miniszter, amilyen, de ez már a múlt, előttünk viszont a fényes jövő. Varga Judit úgy tervezi távol tartani kies hazánkat a nyugati romlástól, hogy le szeretné igázni azt, konzervatív-keresztény fordulatot végrehajtani benne, azaz hittérítőnek indul. Misszionáriusnak.

Csak nehogy megegyék a benszülöttek früstökre sóval, borssal és ecetes tormával, bár bizonyára elég szálkás lehet a húsa. Varga Judit úgy indul az öreg földrész leigázására, hogy úgy véli, annak lakói is olyan hülyék, mint a Fidesz belföldi szavazói, mert, mint kifejtette, „faék egyszerűségű jelszavakkal kell operálni”. Tehát az Unióba is el akarja vinni a goebbelsi módszereket, amelyek hazai pályán olyannyira hatásosnak bizonyultak és bizonyulnak. „Nem leköszönök, hanem beköszönök”, határozta meg harcba indulását, holott még van egy éve egyrészt, másrészt pedig honnan olyan biztos abban, hogy megválasztják.

Ez a metódus erősen hajaz Novák Katalinra, aki, amikor – mint emlékezhetünk – megtudta, hogy Orbán kijelölte őt töltőtollnak, máris nekilátott készülődni a feladatra, felfrissítette a ruhatárát, és abbahagyta az ablakpucolást. Már nála is és akkor is, most pedig Vargánál különösen látszik, hogy ezekben nincsen szemernyi kétség sem, Orbán katonái ők, akik rezzenéstelenül teszik, amit parancsba kapnak. De mi a helyzet akkor, ha a vezénylő tábornok megtébolyodik, és olyanokat delirál, ami bizonyos szint fölött, és a civilizált világban vállalhatatlan, például Európában. Látjuk, hogy attól kell védeni a magyart.

Legalábbis ezt véli küldetésének Varga, akiről lekerült immár az a teher, hogy a jogállam fogalmával kelljen bíbelődnie, s mint jelszavaiból kitetszik, azt érzi küldetésének, hogy máshol is lebontsa azt, vagy, ha ehhez kevés – mert rohadtul az -, akkor tovább kavarja a szart, addig, míg pofán nem vágják, vagy pediglen az országot ki az Unióból. Mert vállalhatatlan, illetve veszélyes, ahogyan fasizálni szeretné az egész kontinenst, de csak egyetlen okból, hogy Orbán zavartalanul tovább lophasson. E cél szolgálatába van állítva az egész ország, Varga pedig azért indul majd csatába, hogy Európa is ezt tegye.

Pénz kell, semmi egyéb. Most, hogy Orbán csődbe vitte hajdan szebb napokat látott hazánkat, a kommunikáció is lecsupaszodott, vádaskodással és másokat lopással gyanúsítva csak a lóvé utáni nyüszítés hallatszik. A konzervatív-keresztény fordulat is azért óhajtódik, mert a Fidesz reményei szerint egy ilyen kurzus jóváhagyólag bólintana arra, amit Magyarországgal művelnek. Elnézné a fasiszta diktatúrát, az ország le-, és Európa kirablását, de ezek – legalábbis a mai viszonyok szerint – az álom, legalábbis az orbáni álom kategóriájába tartoznak, és soha nem valósulnak meg. Marad tehát a hatalom megőrzésének bevált gyakorlata.

Csak épp durvábban, mint eddig. Ha náciba forduló fasisztának neveztem már régebben – és okkal – vezérünket, manapság újólag bizonyítja, hogy igazam volt. Mert túl a régebben hangoztatott élettéren és tiszta fajúságon, ma már a migránsok bevagonírozásáról, gettók kialakításáról beszél, legutóbb pedig azt is bizonyította, hogy a menekülőket nem igazán tekinti embernek, amikor előadta, hogy „én láttam hordákat átvonulni Magyarországon”. Így nem sokáig fogják már tűrni Európában, de Varga álma, hogy ezt a ganyét megvédi Európától, még sikerülhet, tehát csak utalnék arra halkan, milyen az a jövő, ami voltaképp már a jelen.

Ahogyan fogy a levegője, azonmód lesz agresszívabb minden totalitárius rendszer. S ha most azt mondanák, a NER még nem az, azt kellene felelnem, dehogynem. Minden jellemzője megvan, csak a fekete autó nem jön, hogy elvigyen a lágerbe, de látva hazánk állagának alakulását, ha meg leszünk védve Európától akár úgy is, hogy kilépünk belőle, semmi sem elképzelhetetlen. Gondoltam, szólok, hogy ne legyen meglepetés. Az a gond, a volt igazságügyi miniszterünk annyira sötét, hogy azt sem fogja fel, miket beszél. Illetve, ha tán mégis, akkor nagyobb a baj, mint amekkorának tűnik. Tehát rohadt nagy.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
5 hozzászólás “Varga Judit megvéd minket Európától
  1. kovacs_ugynok szerint:

    Jáj már hányszor leírtam, hogy nem kell „ezeknek” a süketelését túl komolyan venni! Kavarják a szart, persze. De csak azért, hogy itten a mimagyarik a sok bullshittel foglalkozzanak, ne például azzal hol a lóvé valójában. Illetve hova lett az a sok lóvé, amit az EU ellenőrizetlenül ideöntött, és amiből új utaknak, szennyvíztisztító telepeknek, és még sok egyébnek kellett volna lenni, stadionok, kis és nagyvasutak, nemzetgazdasági lopások helyett.

    Ez a „megvéd Európától” bullshit meg akár Freudi elszólás is lehet. Mert ahhoz, hogy a hatalmukat megtarthassák, itt nem lehet demokrácia és jogállam. Amikor az un. jogász doktorúrnő eljáttsza, hogy hiányzott ezekről az órákról, egy pillanatig nem hiszem, hogy ne tudná a demokrácia és a jogállam definícióját. Nagyon is jól tudja az asszonyság mitől kell a mimagyarokat „megvédeni”. Ergo, egy aljas, hazug, bűnöző picsa. Pont mint a gazdája. Nem azt kell értelmezni mit süketelnek, hanem el kell őket zavarni a hatalomból. :/

  2. Tom Sawyer szerint:

    Kedves Rezeda kedves Kovacs !

    Sajnos azt kell mondanom, hogy ezek a csürhék felfújt lufik tényleges
    tudás nélkül. Csak ezt az arogáns, pökhendi barom bunkó stílust, no meg a lopást, vagy most már inkább rablásnak nevezném ismerik.
    Nézzétek, ezek egy percet nem dolgoztak. Olyan világban nőttek, ahol a bunkóságuk, a barom stílusuk, no meg a seggek nyalása által tudtak azok lenni akik. Ez az evolucio, ezt termelte az Orbán rendszer, ezt termelte az elmult 30 év.Szín tiszta logika az egész náci-fidesz világ. Előre lehetett borítéklni a Nertől a Kesmáig, Borkaitól-Völnerig mindent.
    És itt jutunk el a bábokig, mert nem csak a dicsők, de a dicsőtlenek is csak bábuk, ahogy mondta az ugynok, biodiszlet.
    És nem csak a Kádárig kéne vissza menni hogyan alakulhatott ez ki…
    Sokkal de sokkal messzebb. Ott ahol Ferencjóskáztunk 48 után alig 30 évvel, ahol életünket és vérünket adtuk Máriteréziáért Rákóczi után 30 évvel, ahol Buda felszabadítása után a törököt hívtuk segítségül megint 30 évvel.
    Nem kéne meglepődni ezen a most elmúlt 30-on, se Orbánon, se Vargán se Filippeken, se Petiken, stb.. senkin se..🙃
    És bármennyore fájó, de a tükör nem hazudik. Még az annyira lenézett oláh is kiharcolta a tanárok béremelését, a lesajnált tótok inflációja fele a mienkénél, a krobótok meg fényévekkel beelőztek úgy hogy háborúbol jöttek.. Soroljam még ? Szóval van akinek bejött Trianon.
    Kipcsakok vagyunk, jól mondta a Führer, hát legyünk büszkék rá🤣

  3. cyr45 szerint:

    Ezek a harminc éves utalások igen szemléletesek, és igazak, sajnos.:-(

    A (forszírozott) kipcsak eredet szintén jellemző Nagy Vezérünkre!
    Ami kicsit azért átgondolandó lehetett volna…
    Különös tekintettel a jászokra, kunokra, rácokra és tucatnyi egyéb népre, akikkel keveredtünk a történelmünk során!

    Nincs Európában még egy ennyire heterogén nép, mint a magyar.

    De ugye, elég volt a halszagú atyafiságból (finnugor eredet).
    Hiszen ez a mostani sokkal perspektívikusabb Az Ő számára!

  4. Quvik szerint:

    Magyarként sajnálattal kell megállapítanom, hogy kis hazánk -az oly sok segítség ellenére- sohasem tudott igazán része lenni az európai civilizációnak és most is egyre csak távolodik attól!
    Sajnálattal, ugyanakkor keserűséggel vegyes irígységgel tapasztalom meg azt, hogy az itthoni propagandától eltérően pl. Ausztriában nincs egy szabad hely a kávéházak, éttermek teraszain, mert azokat vidáman beszélgető emberek töltik meg.
    Én és a családom pedig 41 ledolgozott év után sem tehetjük meg, hogy betérjünk ezekre a helyekre, és nemcsak a helyhiány miatt…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum