Hogy Novák Katalin orbános sapkában megy nyaralni, az az ő baja. Hogy aztán ebben – meg a gyerekével – szelfizget, és az így készült műalkotással telefossa a közösségi teret, az pedig a miénk. Volt neki régebben fideszes fülönfüggője is, ahhoz képest ez a sapka egy gusztusos darabnak mondható, és mégsem esztétikáról lesz szó az alábbiakban, csak egy kicsit. Novák Katalin, ha tetszik ez nekünk, ha nem (nem), miniszter, tehát közszolga, ha ezzel önmaga nincs is tisztában, hanem úgy véli, miniszternek lenni az valami levitáció. Feredőzés a gazda bűvkörében, közel lehetni hozzá permanens orgazmikus állapotban, amitől, mint a fiziológiából azt tudjuk, a tudat beszűkül és ködök ülik meg az agyat.
Ilyen halmazállapotban miniszternek lenni nem lehet, mert ez rajongás, hit és behódolás, ami abból is kitetszik, nyaralni azért jár az ember – már, ha futja neki rá –, hogy megfeledkezzen a köznapokról, munkáról és mosogatásról, főzésről, és Novák Katalin esetében az átszellemült, popsitörlővel való ablakpucolásról is. Nyaraláskor és nyaraláson az ember a hasát vakarássza vagy sütteti magát a nappal, illetve árnyékban sört szopogat. Eszi a zsírban tocsogó lángost a strandon vagy műélvez a múzeumban. Ezek gusztus és irányultság dolgai, egy azonban bizonyos, normális ember nem a főnöke nevével díszített sapkában tölti a szabadidejét, mert és ugyanis akkor baj van, és a férje is csalódik esetleg benne.
Mint például Varga Juditban is, bár ott már helyreállt a családi harmónia, vagy pediglen nem. Dolgozatunk szempontjából teljesen mindegy, hogy a másik miniszternek milyen a viszonya a hites urával, ugyanis rajta is ugyanúgy rajta van a sapka, amikor dekázik a labdával. Mert ez is annak a jele, hogy túlteng benne a szervilizmus, és a tudatát ugyanúgy agyonnyomja a rajongás, mint a Novákét, és ez baj az ország szempontjából. Mert ebben a sapkában, a dekázásban, a koviubi-pancsolás utánzásában, és az összes behódoló tevékenységben benne van a NER és Orbán Viktor összes nyomora, ami sajnálatosan egyben a miénk is. Illetve az ország tragédiája. Más, szerencsésen normális helyeken a minisztertől szakértelmet, s mellé egy kis lojalitást kérnek.
A NER-ben szakértelemre – mint bolsevista trükk – szükség nincsen, és a lojalitás sem elég. A NER-ben vakon hinni kell a magas hivatalért miniszterségtől takarító néniig bezárólag. Aki a hitében kicsit is meginog, nem alkalmas csinovnyiknak, legyen akár bármilyen kiváló szakember, de itt, az orbánizmus tizenegyedik évében ilyen veszélyek nem fenyegetnek egyáltalán. Itt már totális a kontraszelekció, viszont országot irányítani így nem lehet. De nem is sikerül, mint érezzük a köznapokat megülő szarszagot, és hallgatjuk a kopogó esőt. Nem újdonság ez, és nem is most kezdődött, hiszen elég csak Torgyán József mezőgazdasági szakértelmére gondolnunk, ami a chilei cseresznyében csúcsosodott ki.
Amúgy csak egy fehér öltönyös bohóc volt, de az Isten nyugtassa azért, ha nem is nagyon. Van egy íve a szakértelemnek Orbán első uralkodásától a második végnapjaiig, és nem bántásból, hanem elrettentésként mélázzunk el Németh Szilárd katonai szakértőn a velőspacaljával együtt, vagy Kásleren, aki lehet, hogy valaha onkológus volt, de ma már csak egy eszement és outsider ősmagyarkutató, aki az egészségügyhöz egyáltalán nem ért. De végig mehetnénk az egész kormányon, ki mihez ért, illetve a szemszögükből inkább, ki miben hisz és mennyire. Mert a feltétel ez. Innen fakad, ha Novák még pár Orbán-sapkás szelfit megereszt, az idők – illetve Orbán – végezetéig miniszter lesz. Aztán, hogy utána milyen földönfutó, az már az ő baja. Mert az lesz.
Vélemény, hozzászólás?