Államtalan férfi

A Washingtonban működő Institute for Health Metrics and Evaluation, járványmodellezéssel foglalkozó cég szerint az év végéig több mint tizenkétezer ötszáz halálos áldozata lehet a Covid-19-nek Magyarországon. Lehet legyinteni, hogy ostobaság, csak riogatnak alaptalanul, de arra sincs semmi okunk, hogy ne higgyünk nekik. Hiszen már most tucatjával hullunk, és most is stabilan ezer fölött van a friss fertőzöttek száma naponta. Mindenkit meggyógyítunk, mondta nem is olyan rég a kedves vezető, mint valami törzsi varázsló, de, mint kitetszik, egyáltalán nem gyógyítanak meg senkit sem. Egyetlen intézkedés létezik országszerte: vegyél maszkot.

Ugyanez az intézet arról is ábrándozott tegnap, hogyha szabadjára engedik a járványt, akkor karácsonykor lesz legrosszabb a helyzet, napi ötszázötven halottal. Ciki ez, mert Orbán nem mondhatja, ha számon kérőn kérdeznek tőle, hogy boldog karácsonyt. Illetve mondhatja, csak még hülyébben fog hangzani, mint eddig. A járvány ma már úgy jár kel az országban, mint valami tekintetes úr, és Szijjártó még mindig ott tart, azért vannak zárva a határok, mert külföldről hurcolásszák be a vírust, amit így, ebben a helyzetben kijelenteni elég mókás. Mint ahogyan röhejes arra hivatkozni is, hogy a konzultáción kérte a nép a dolgok ilyen folyását, mondván, az országnak működni kell.

Erre jutott az összes CÖF-ös és békemenetes, akiknek a szava parancs, így hát Orbán meglengette a varázspálcáját, mondta, hogy múúúkoggy, de nem működik. Az ország sem működik, mert ugyanis az is kiderült tegnap, hogy idén a devizaadóssággal együtt hatezer milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány, amihez hozzájön még a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény, de a járvány miatt már 3600 milliárd forintot kellene behozni. Az előzetes adatok szerint 1219 milliárd forint, a GDP 5,3 százaléka volt a kormányzati szektor idei első féléves hiánya.

Az infláció is elszabadult, a munkanélküliségről pedig nincsenek hiteles adatok, mert három hónap állástalanság után kivágják a proletárt a rendszerből. Mint kitetszik, hiába kérte az összes békemenetes Orbánt, hogy működjön az ország, ezt nem sikerült összehozni, pluszban még a járvány is kicsúszott az ellenőrzésük alól. Egyszer kellene a tíz év alatt valami kormányzásra hasonlító dolgot összehoznia a kedves vezetőnek, de ez sem sikerült. Tehetséges, lehengerlő férfiú, egyenesen államférfi, amit akkor bizonyít majd minden kétséget kizáróan, ha az ország ilyen sanyarú helyzetében lemond hatmilliárd ajándék uniós euróról, csak, hogy ne zaklassák ilyen jogállami sorosságokkal.

Ez a pénz több is, mint az első féléves hiány, ez a GDP hat százaléka, ennyit is megér a nagy államférfinak, hogy szabadon nyektethesse az SZFE-t, szántsa be az Indexet, és a többi, és a többi, illetve, hogy a veje szabadon lophasson. Meg a többiek természetesen. Ez lesz majd a bokréta Orbán kormányzásának kalapján, addig is érjük be azzal, hogy jelen pillanatban duplán is megbukott: a járvány is tombol és az ország sem működik, illetve leginkább romokban van. Orbán az első némileg élesebb helyzetben bebizonyította, hogy a kormányzásra alkalmatlan, a magas hivatalra pedig méltatlan. Nincs indok a maradására, azt csak a vak hit és csalás eredményezheti.

Élete fő műve talán a Puskás Aréna, mint a gyermekkori álmok manifesztálódása, de erről is mindennél többet elmond, hogy pár hete hullott a vakolata, most pedig, hogy mindösszesen hat meccset játszottak benne, cserélni kell a gyöpöt. Amúgy is nagy barátja vagyok a szimbólumoknak, de ez közülük különösen kedves a szívemnek, mert saját magánál sokkal messzebbre mutat. Benne van az a kép, amelyen a felcsúti omladozó budi mellett rohad szét a stadion, mert nem lesz értelme és indoka tovább pátyolgatni. Ez azt fogja mutatni, hogy a rémálom véget ért, és az avas szalonna szaga helyett orgona illatoz. Viszont számon fogjuk kérni az évtizedes bűzt.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum