Új elit a narancsligetben

A kitenyésztett, tökéletes lakáj az új elit, a seggnyaló, újabban már csak ezek Orsós kedvencei. Répássy, Szijjártó, Rogán, Lézer, etc. A régebbi káderek szépen kispadra kerültek, persze marha jól fizető kispadra, hisz túl sokat tudnak a végső süllyesztéshez. Azért az első vonalból eltűntek, akkor is, ha némelyik még köztársasági elnökként böfögi fel időnként, amit előtte térden állva szerzett be urától és parancsolójától, de már nem számít, a kutya se jegyzi. Mostanra nem elég a párt és a vezér iránti hűség, az önálló gondolkodás legkisebb jele is tilos. Mondhatjuk: nem elég mély érzéssel szopni, élvezni is kell. Orsós kiválóan válogatja össze ezeket az agyatlan, szervilis droidokat, ezektől nyugodtan alhat a stadion árnyékában, ezek nem fognak ármánykodni, lázadni, mert egyrészt segghülyék hozzá, másrészt viszont annyira azért nem, hogy ezt nagyjából sejtsék magukról, és tisztában legyenek vele, hogy a főcigány nélkül ők nagy nullák, tehát alapvető érdekük a lojalitás. Ezek nem fognak önálló gondolatokkal, ötletekkel előállni, mert olyan nincs nekik. Szolgák, agyhalott bábuk, Orsós már csak az ilyeneket tűri meg maga körül. (Érezheti a szellemi fölényét legalább ezekkel szemben.)
2663070103_004eab75fc_z
Ez a kis köcsög Szijjártó már ezerszer járatta le magát annyira, hogy civilizált államban már éppúgy nem lehetne politikusnak még csak a kertésze sem, akárcsak Rogán, vagy Lézer. És ebből a korcs kis parazitából a feka külügyminisztert csinált. Egy vén komcsi után egy szánalmas kis seggnyaló. De legalább Orsós biztos lehet benne, hogy ez véletlenül sem fog sehol mást mondani, mint amit ő a szájába rág. Szijjártó meg tudja, hogy addig biztonságban van a valaga, míg feje a vezér seggében van. Bármit megtehet addig, és meg is teszi, mint az kitetszik.

Láthatjuk, hogy a bankok, a nyugat elleni szabadságharc zászlóvivője, Lézer is túlél mindent. Rég volt már, amikor Rapcsák táskáját cipelgette szaros lakájként, illetve a gigantikus valagát nyalogatta az előmenetel érdekében. Nem számított a lézerblokkolós sztori, a mocskos, ordenáré dumája a csórókkal szemben, sőt a szabadságharcos vigyorogva pakolja a lopott pénzét a svájci bankba, miután jóval többet tett félre, mint amennyit megkeresett. Rogán ugye bevétel-kiadás oldalon ugyanez a szarházi, ráadásul még hülyébb változatban, hisz úgy bolyong a csöpp kis kuckójában, mint Thészeusz a knósszoszi palotában, csak szemlátomást annak gombolyagja nélkül, hisz még a mai napig sem biztos szerencsétlen az ingatlan méreteit illetően. Ráadásul ennek több ízben a vagyonnyilatkozatában is bizonyítékát adta. Lett valami baja belőle? Ugyan.
kontakt-d0001ED891c67ba59187e
Míg rendesen nyal, szopik, nem fogaz, bármit megtehet, akár tanyát fejleszthet Budapest közepén is. Szijjártó is pont ugyanez. Hazudott, lopott, de semmi gond, Orsós csicskája, megteheti. Ki hiszi el, hogy a dolgos szülők annyi száz milliócskákat kerestek meg arcuk verejtékével, böcsületesen adózva, hogy borjuknak gigantikus összegeket adhassanak ajándékba, meg persze kölcsön, mert majd meg kell adni. Hihető, persze. Felesleges aggódni Petike anyagi helyzete miatt, merem állítani, ha csak tízezer forint lenne a fizetése, abból is tudná fizetni a rezsijét (Csak mert csökkent.), meg a sok-sok tízmillió törlesztő-részletét. Sőt még félre is tud majd tenni mellette, mert olyan ügyes. Fogadunk? Az már csak a hab a tortán, mondhatni a vicc második poénja, hogy ezek a férgek a fajtársaik előtt igazolják, hogy igenis tudnak ők ezer forintból ötezret költeni, négyezret törleszteni, meg háromezret félrerakni. Azok meg elhiszik nekik. Meglepő.

Összegezve: Szijjártó tökéletes külügyminiszter lenne, két apró feltétel teljesülése esetén. Ha csak azokat a fogyatékos birkákat képviselné, akik ezekre szavaztak, és azokat is csak valahol messze az Uráltól keletre. Oda és ezeknek való, mocsok féreg, mint az istene.

(Egy nagyszerű komment szerkesztett változata.)

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum