A hülyeség ára – Strasbourg igazságot oszt

Már megint kaptunk egy pofont Európától. Illetve nem mi, hanem a Fidesz-es handabanda, amelyre Kövér házelnökön keresztül mért csapást a liberalizmus. Múlt héten a pálinka, most meg ez.
00119434
Még tavaly májusban az Országgyűlés Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre 50 ezer, illetve 185 ezer forint pénzbírságot szabott ki, mert a két képviselő április 30-án egy „Loptok, csaltok hazudtok!” feliratú táblát vitt a parlamenti ülésterembe a trafikpályázatok és az információszabadságról szóló törvény módosítása elleni tiltakozásul. A trafiktörvény módosításának végszavazása után Dorosz Dávid és Szabó Rebeka „Itt Nemzeti Dohánymaffia működik” feliratú táblát vitt az ülésterem közepére. Ezért az Országgyűlés 70-70 ezer forintos büntetést szabott ki rájuk. A következő hónapban a földtörvény zárószavazásakor két, az LMP-hez tartozó képviselő – Szél Bernadett és Osztolykán Ágnes – „Földrablás helyett földosztást!” feliratú transzparenst emelt fel. Szél Bernadett egy földet tartalmazó, aranyszínű fatalicskát tett Orbán Viktor miniszterelnök asztalára. Őket a házelnök javaslatára tiszteletdíjuk egyharmadának megvonásával büntették: Osztolykán Ágnestől 154 600 forintot, míg a másik két képviselőtől 131-131 ezer forintot vontak le. A büntetéseket a parlament vita nélkül szavazta meg.

A panaszosok állítása szerint a büntetés kiszabása sértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke mond ki. Hivatkoztak arra is, hogy a magyar jog nem ismer semmilyen jogorvoslati lehetőséget ilyen esetekben, holott az említett európai emberi jogi egyezmény 13. cikke szól a hatékony jogorvoslat szükségességéről. A panaszosok emellett azt is állították, hogy az eljárás egyben megsértette az európai egyezmény 14. cikkében megfogalmazott diszkriminációmentesség követelményét.
filer_resize_php
Ítéletében a strasbourgi fórum – amelyhez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva akkor lehet fordulni, amikor a panaszos a hazájában már kimerítette az összes jogorvoslati lehetőséget – mind a „Karácsony és társai”, mind pedig a „Szél és társai” által a magyar állam ellen indított ügyben megállapította: valóban sérelmet szenvedett a panaszosok szabad véleménynyilvánítási joga, valamint a jogorvoslat lehetőségéhez fűződő joga. A négy PM-es képviselőnek 170, 600, valamint 240-240 eurónak megfelelő, a három LMP-s képviselőnek pedig 510, illetve 430-430 eurónak megfelelő, forintban kifizetendő vagyoni kártérítést ítéltek meg. Ez lényegében a kiszabott, illetve bevételezett bírságok összegének felel meg. Ezen felül a bíróság minden egyes panaszosnak 3 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az üggyel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére a „Karácsony és társai” ügy négy érintettjének összesen 6 ezer eurót, a „Szél és társai” ügy három érintettjének pedig összesen 4500 eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága.
kover_0
Lehet megint fejet vakarni, és folytatni a háborút Európa ellen, amit egyébként Orbán újra belengetett az Országgyűlés nyitó ülésén, és a jelek szerint van mitől félnie. Strasbourg ugyanis már vizsgálja a nyerőgépek azonnali betiltásának ügyét, a tankönyvpiac átalakítását célzó intézkedéseket, a trafikmutyit, és előbb-utóbb a takarékszövetkezetek átalakítása is napirendre kerül. Most nincs kedvem szorozgatni, hogy Kövér hülyesége hány millióba fog fájni, de ez a tétel smafu lesz ahhoz képest, amelyet a mindenféle mutyik bedőlése okoz majd. Na, akkor fog a kollégistákra szakadni a plafon.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum