A jelenlegi bruttó 390 ezerről 650 ezerre nő(HET) egy húsz éves munkaviszonnyal rendelkező ápoló bére jövőre, jelentette ki nagy pofával a fideszes államtitkár egy szakmai fórumon tegnap. Majd a feltételes módot még kétszer hangsúlyozta, mondván, ez történelmi léptékű emelés le(HET), (HA) megvalósul, s ezzel kitolta az egészet valami messzi, bizonytalan álom felé, a ködös jövőbe. Amikor esetleg lesz majd valami, ha el nem basszák. Szakmai fórumokon oly jó ilyeneket delirálni, és a cél el is lett érve, tegnap ugyanis azzal volt tele minden, milyen rohadt jó lesz az ápolóknak, akik halálra fogják keresni magukat.
Vagy pediglen nem. De erről nem írtak a lapok tegnap, ilyképp megint lett egy sikertörténet a mesékben, míg a valóság pedig egészen lehangoló. Viszont a tanároknak meg még jobb lesz, akiknek már 800 ezer bruttó lett belengetve az álmok hímes mezején, de az ő történetük még az ápolókénál is lehangolóbb. Mint tudjuk, kormányunk az ő béremelésüket az Unió adakozásához köti, hónapok óta mást se hallani, mint, ha Brüsszel küldd pénzt, lesz fizetésemelés, máskülönben nem. S ha nem, az a baloldal bűne, aki a nemzet ellen dolgozik (nemzetére tör), ilyképp a Fidesz duplán bújik ki a felelősség alól.
Mint akiben a lehető legjobb szándék buzog szakadatlan, de az ellenséges világ azt nem engedi beteljesíteni. Mindeközben azonban a tanárok nyektetése és ellehetetlenítése folyik, elveszik tőlük a közalkalmazotti életet, és a státusztörvénybe kényszerítve őket valami dresszírozott őrmesteri besorolást kapnak, ami miatt ezrek akarják odahagyni a pályát, hogy alig is marad olyan, aki tanítaná a NER gyermekeit. De éppen ez a NER-t nem nagyon zavarja. Ebben a dolgozatban azonban nem a nemzet elhülyítéséről mesélünk, hanem inkább az elkábításáról, amikor fényes jövőt vázolnak elé, amit majd egyszer elér, vagy éppen nem.
De ez utóbbi igazán nem érdekli a mindenféle államtitkárokat, minisztereket és képviselőket, akik például lakodalmas, okádós falunapokon avatnak fel fűnyírókat harsonaszóra, mint amivel és amitől jó lesz nekünk, de ennél többet az asztalra letenni nem tudnak. És ezt is uniós pénzből, mint mindenféle lombkoronasétányokat, másfél méteres kilátókat és térkövezett legelőket, mert eddig terjed a horizontjuk. És mindeközben ott van az a rohadt Ausztria, akit már harminc éve hajszolunk, de ő, akár a táguló világegyetem, gyorsuló ütemben távolodik tőlünk, pedig a kedves vezető is megmondta, hogy ő a mi laborunk. Mondani viszont sok mindent lehet.
Leginkább következmények nélkül, mint például a rókaképű Navracsics, aki szintén valami ismeretlen jövőbe datálva kies hazánkat Európa legélhetőbb országának delirálta záros határidőn belül. De amint látta, hogy hiába a Brüsszelbe szaladgálás, pénz nem jön, módosította a fényes jövőnkről festett képet arra, hogy nem is egészen biztos a bekövetkezése. Mi tesszük hozzá, hogy egészen biztos az elmaradása, mert míg vigyázó szemünket Bécsre vetettük, még Bukarest is beelőzött minket a kanyarban, hogy a többi szomszédról ne is beszéljünk, mert minek. Úgyis látszik a különbség.
És nem a mi javunkra. Mert az az érdekes helyzet állott elő, hogy míg másutt kormányoznak, nálunk csak pofáznak, de azt vég nélkül, és nem átallanak ordenáré módon hazudni, amire szolgál a médiabirodalmuk és más készségek. Nem véletlenül költenek annyit propagandára, amiből a pedagógus béremelés például többször is kijönne, ehelyett ebből a pénzből azt ragozzák, hogy miért nem jön Brüsszelből pénz, ami miatt képtelenek bért emelni. Illetve, mint láttuk, majd a távoli jövőben bizonyos feltételek teljesülése esetén, ami így nem egyéb, mint feltételes mód. De már a négyzeten vagy a köbön.
Mondhatnánk azt, hogy a Párt csúnyán, mi több, cefetül átver minket, de még az is lehet, a végén már alig pár pedagógus lézeng majd a rendszerben, mert az összeset elüldözik, ennek a maradéknak meg nem lesz nehéz 800 ezret adni, és kijelenteni, na, ugye, itt van a Kánaán, amit megígértünk. De ilyen sem lesz, mert itt csak a duma van. Hasraütésre bedobált számok, kábítás és a fényes jövő ígérete, amiben csak bízni kell, és a végén oda jutunk, mint Virág elvtárs előadása, miszerint aki a mi fényes jövőnkben nem bízik, az áruló. Mint például magam is, aki emiatt most önként indulok a máglyára, mert azt érdemlem.
Örkény egypercese: Az ember melegségre vágyik.
Ner változat 🙁
A NEResek mind látens buzik. Ezért is üldözik a melegeket. Aki férfiként a nőket szereti, annak semmi baja velük. :/
Ez mondjuk eszembe sem jutott. Csak a máglya és Örkény.
Amúgy meg azt hiszem nem jól tudod, a nernek mindenki ellenség aki nem ők maguk. Teljesen lényegtelen milyen csatornán szeret pucér seggel csúszdázni, csak nertárs legyen!
Feltételes módban az igét hirdetni is, ragozni is fölösleges egy olyan országban, ahol már a jövő időt is ellopták, s ahol az állampárt – leánykori nevén a fidesz – maga a fosztóképző.
És Ausztriát – mint elérhetetlen álmot – kergetni is hiábavaló, beláttuk már rég: Ausztriát akkor sem tudnánk utolérni, ha szembejönne velünk.
„Prüccel” azért nem küld pénzt, mert az orbán banda úgyis csak ellopná. Ergo, kedves pedagógusok, azért nincs fizetésemelés, mert egy ilyen ostoba, tolvaj orbán kormánya van az országnak. Ki szavazta meg ezeket, a hendebubut meg az 5. németzsótit? Nem én az már biztos, különben tudnék róla. :/
Kedves Rezeda !
A szomszéd Irma néni, a faluvégi vénasszonyok tanácsában csak annyit fűzött az eseményekhez:
” Aztán még ezek a tanárok szidják az Orbánt! Most emeli meg egymilliora a fizatésüket, de ezeknek se jó ám semmi. Hogy a rosseb a pofájukat ! ”
Hozzáteszem, élénken helyeseltek a tanács tagjai, aztán új téma kerúlt elő : ki mire költötte a 13. havit ?
Dee gondolom ez nem csak felénk van így..
Jaa, a schluss poén maradt csak le. Többségében ugyanis tüzelőt vettek a plusz nyugdíjból, mert abban megegyeztek, hogy ha nem lett kapták volna, elég nagy bajban lennének. Még szerencse, hogy az Orbán van, mert a Gyurcsány miatt meg is fagyhatnának..
Lehet nem pont ezekkel a szavakkal, de a story megtörtént.
Ha eső nem lesz.
…buli lesz. Ha lesz, nem lesz. Ha nem lesz, lesz.