Örömmel vegyes megelégedéssel olvastuk tegnap, hogy a kedves vezető harmadik gyermeke is a saját lábára állt, amikor céget alapított, hogy üzletviteli és egyéb vezetési tanácsokat osztogasson. Ez a tevékenységi kör szerepel a cégkivonatban, illetve még az, hogy a saját lábat a nagybetűs és zord életben még máshova nem sorolható egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint használtcikk bolti kiskereskedelem jelenti majd Sára kisasszonynak. A kezdeti nehézségek áthidalására a cég központja a sógor (Tiborcz István) székhelyén telepedett meg, a család ahol tud, segít, illetve a kisdobos is ilyen.
De nem is ez igazán, hanem a víziók. A harmadik gyermek tanult a világot már megtapasztaló Novák Katalintól, aki mintegy sorvezetőként a NER-elit számára jelölte ki az életcélokat, miszerint nem árt óvakodni az alulfizetett tanári, vagy ápolónői szakmáktól. És Várkonyi Mészárosné is leverte a sorsok cövekeit, midőn elborzadva nézte, és gyermeke számára felvilágosítón rögzítette, miért szomorú minden hivatalnok, és, hogy az efféle életúttól óvakodjék. Szövőnő, bolti pénztáros kisasszony nem is szerepel a tabu szakmák között, odáig már le sem ér az utód jövőjét firtató tekintet. Minden társadalomban vannak érinthetetlenek.
A hindu kasztrendszerben ők a legalja. A NER osztálytagozódásában a tanár is ilyen, illetve minden olyan alattvaló, aki nem az élet napos oldalán született, más nézőpontból nem ragyog az egén Orbán Viktor mint fénylő csillag, akinek lesugárzása a pénztárcákig terjed. Mint kitetszik, nem vagyunk egészen egyformák, illetve teljesen különbözőek vagyunk. A porbafingó halandó Neriában óriási hendikeppel indul, kitéve a piac törvényeinek, míg a kiválasztottaknak ez a közgazdasági alapfogalom hiányzik az egyenletből, amit hozzáértő olvasók úgy fogalmaztak meg Sára gyermek karrierjének indultát olvasva: mibe fog ez nekünk kerülni?
Nem annyiba mint Mészáros, de bizonyosan sokba. Szinte látjuk, ahogyan a NER-től függő cégek tülekednek és sorban állnak, hogy Sára gyermek vállalkozásától kérjenek üzletviteli tanácsokat. Csak egyet nem kaphatnak meg, legyél a diktátor kicsi lánya, és özönlenek a megrendelések, hogy alig is bírod a sok munkát. Ott tart kies hazánk a diktatúra törzsfejlődésében, hogy a cégeknek ilyenre már föl sem kell hívni a figyelmét, tudják, ha jót akarnak, be kell állniuk a sorba. Így szivárog szét a szervilizmusba ojtott korrupció, hogy mindez már ösztönös, ami mutatja a dresszírozás eredményét: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.
Más szemszögből viszont, ha a hatalmi viszonyok változnak, így a közgazdasági alapvetések közé visszakerül a NER tizenkét éve alatt onnan kikopott piac, mint a gazdaságot szervező fő erő, az ilyen látszatcégek, mint a Sára gyermeké – vagy a Mészáros összes – fejre fognak állni az iszapban, és hallgathatjuk majd a sirámokat a baloldal bosszújáról. Holott csak annyi kell, hogy Orbán csecse elapadjon, és már jön is a baj. A bajjal pedig a kiábrándulások és megvilágosodások, mint az Antall gyereké (Péter), aki most, hogy nem pumpálják bele számolatlanul a pénzt, hirtelen partizán lett, és kijelentette: csőd, amit a Fidesz csinál.
Üdv abban a csapatban kedves Péter, amelyik már évtizede tudja ezt, az ön tagsága azonban nem teljes jogú, hiszen mi, törzsgárdisták nem azért világosodtunk meg, mint épp ön, aki eddig bőven kapott a kondérból, és most már nem, ezért fölhúzta az orrát. Mi, kedves Péter a kanti szépségfogalomnak megfelelően érdek nélkül ismertük fel a helyzet tarthatatlanságát. Minket nem etetett apuci, de nem is tapsoltunk neki eddig ütemesen. J. A.-t bocsánatot kérve megidézve, kit anya szült, az mind csalódik végül, önnek most jött el az ideje, a többi eddigi ingyenélőnek ezután fog, de mindenképp el fog jönni. Nem a bosszú és gonoszság, hanem törvényszerűségek okán.
Úgy pukkannak majd ki a Mészáros, Garancsi, Ráhel, Sára – és valahány név a naptárban – által fémjelzett céglufik, mint rossz szappanbuborékok, ott fog állni mind az összes üveges tekintettel, és egyáltalán nem érti, miért veri az Isten, akihez hamisan eddig annyit imádkozott. (Vagy csak úgy csinált.) Ez itt nem a vátesz szerepe, amit magamra osztottam, hanem a világ működési rendjének valamelyes ismerete, amiben szigorú rend van, és azt csak ideig-óráig lehet kibillenteni vagy megerőszakolni. Az inga mindig visszaleng, hogy az egyensúly helyreálljon. Ezt mutatja a történelmi tapasztalat, és ezért alszom én nyugodtan a dunna alatt.
Vélemény, hozzászólás?