Orbán csecse

Örömmel vegyes megelégedéssel olvastuk tegnap, hogy a kedves vezető harmadik gyermeke is a saját lábára állt, amikor céget alapított, hogy üzletviteli és egyéb vezetési tanácsokat osztogasson. Ez a tevékenységi kör szerepel a cégkivonatban, illetve még az, hogy a saját lábat a nagybetűs és zord életben még máshova nem sorolható egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint használtcikk bolti kiskereskedelem jelenti majd Sára kisasszonynak. A kezdeti nehézségek áthidalására a cég központja a sógor (Tiborcz István) székhelyén telepedett meg, a család ahol tud, segít, illetve a kisdobos is ilyen.

De nem is ez igazán, hanem a víziók. A harmadik gyermek tanult a világot már megtapasztaló Novák Katalintól, aki mintegy sorvezetőként a NER-elit számára jelölte ki az életcélokat, miszerint nem árt óvakodni az alulfizetett tanári, vagy ápolónői szakmáktól. És Várkonyi Mészárosné is leverte a sorsok cövekeit, midőn elborzadva nézte, és gyermeke számára felvilágosítón rögzítette, miért szomorú minden hivatalnok, és, hogy az efféle életúttól óvakodjék. Szövőnő, bolti pénztáros kisasszony nem is szerepel a tabu szakmák között, odáig már le sem ér az utód jövőjét firtató tekintet. Minden társadalomban vannak érinthetetlenek.

A hindu kasztrendszerben ők a legalja. A NER osztálytagozódásában a tanár is ilyen, illetve minden olyan alattvaló, aki nem az élet napos oldalán született, más nézőpontból nem ragyog az egén Orbán Viktor mint fénylő csillag, akinek lesugárzása a pénztárcákig terjed. Mint kitetszik, nem vagyunk egészen egyformák, illetve teljesen különbözőek vagyunk. A porbafingó halandó Neriában óriási hendikeppel indul, kitéve a piac törvényeinek, míg a kiválasztottaknak ez a közgazdasági alapfogalom hiányzik az egyenletből, amit hozzáértő olvasók úgy fogalmaztak meg Sára gyermek karrierjének indultát olvasva: mibe fog ez nekünk kerülni?

Nem annyiba mint Mészáros, de bizonyosan sokba. Szinte látjuk, ahogyan a NER-től függő cégek tülekednek és sorban állnak, hogy Sára gyermek vállalkozásától kérjenek üzletviteli tanácsokat. Csak egyet nem kaphatnak meg, legyél a diktátor kicsi lánya, és özönlenek a megrendelések, hogy alig is bírod a sok munkát. Ott tart kies hazánk a diktatúra törzsfejlődésében, hogy a cégeknek ilyenre már föl sem kell hívni a figyelmét, tudják, ha jót akarnak, be kell állniuk a sorba. Így szivárog szét a szervilizmusba ojtott korrupció, hogy mindez már ösztönös, ami mutatja a dresszírozás eredményét: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.

Más szemszögből viszont, ha a hatalmi viszonyok változnak, így a közgazdasági alapvetések közé visszakerül a NER tizenkét éve alatt onnan kikopott piac, mint a gazdaságot szervező fő erő, az ilyen látszatcégek, mint a Sára gyermeké – vagy a Mészáros összes – fejre fognak állni az iszapban, és hallgathatjuk majd a sirámokat a baloldal bosszújáról. Holott csak annyi kell, hogy Orbán csecse elapadjon, és már jön is a baj. A bajjal pedig a kiábrándulások és megvilágosodások, mint az Antall gyereké (Péter), aki most, hogy nem pumpálják bele számolatlanul a pénzt, hirtelen partizán lett, és kijelentette: csőd, amit a Fidesz csinál.

Üdv abban a csapatban kedves Péter, amelyik már évtizede tudja ezt, az ön tagsága azonban nem teljes jogú, hiszen mi, törzsgárdisták nem azért világosodtunk meg, mint épp ön, aki eddig bőven kapott a kondérból, és most már nem, ezért fölhúzta az orrát. Mi, kedves Péter a kanti szépségfogalomnak megfelelően érdek nélkül ismertük fel a helyzet tarthatatlanságát. Minket nem etetett apuci, de nem is tapsoltunk neki eddig ütemesen. J. A.-t bocsánatot kérve megidézve, kit anya szült, az mind csalódik végül, önnek most jött el az ideje, a többi eddigi ingyenélőnek ezután fog, de mindenképp el fog jönni. Nem a bosszú és gonoszság, hanem törvényszerűségek okán.

Úgy pukkannak majd ki a Mészáros, Garancsi, Ráhel, Sára – és valahány név a naptárban – által fémjelzett céglufik, mint rossz szappanbuborékok, ott fog állni mind az összes üveges tekintettel, és egyáltalán nem érti, miért veri az Isten, akihez hamisan eddig annyit imádkozott. (Vagy csak úgy csinált.) Ez itt nem a vátesz szerepe, amit magamra osztottam, hanem a világ működési rendjének valamelyes ismerete, amiben szigorú rend van, és azt csak ideig-óráig lehet kibillenteni vagy megerőszakolni. Az inga mindig visszaleng, hogy az egyensúly helyreálljon. Ezt mutatja a történelmi tapasztalat, és ezért alszom én nyugodtan a dunna alatt.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
2 hozzászólás “Orbán csecse
  1. Yeti szerint:

    A történelmi tapasztalat azt mutatja, ha egy “apuka” a leggátlástalanabbul és legtehetségesebben rabolja ki a többieket, akkor akár évszázadokig is jómódban élhetnek az utódai minden felesleges megerőltetés na pláne munka nélkül.

    Amíg van dunnád, addig alhatsz alatta!

  2. abramovics szerint:

    sajnos, ebben a kipukkadásban nincs igazad!
    megmondomazt is miért!
    mert bár a piacon, a szabad piacon ezek e tudatlan csuti gecista állatok valóban fejreállnak,
    .
    DE
    .
    ezt ők is pontosan tudják.
    így semmi másra nem törekednek, mint a jelenlegi helyzet minél jobban történő kihasználására, és a lé felhalmozására valahol, ahonnan lehetőleg majd nem tudjuk visszavenni.
    s akkor eljő számukra a kánaán
    hiszen annyit loptak már, hogy legalább nyolc-tíz generáció simán megél kacsalábon munka nélkül, csak költve a lopott holmit.
    s annyi eszük azért lesz, hogy ebben az elkövetkezendő generációkban legyen néhány olyan is, aki a lopott holmit, mintegy tisztára mosva, valódi, piaci körülmények között is eredményesen tudja gyarapítani.
    mert volt nekem egy osztálytársam az átkosban, aki egy izraelita családból származott,s a nyelv végett a külker főiskolára pályázott.
    aztán, nem sikerült neki, mert azért annyira nem volt okos, hogy megfeleljen a követelményeknek.
    viszont, míg mi a suliban tanultunk, addig ő betegség címszó alatt a New Yorki rokonokat látogatta, meg Svájcban, Ausztriában síelt.
    aztán az érettségi után ott állt s lesett, mi is történt.
    ekkor nekiállt videókamera kölcsönzőt nyitni,s apu adta a lét hozzá, így indult el.
    aztán elkezdték belevenni a családi kapcsolatok révén üzletekbe,s megszerezte az IDEA kisszövetkezet elnöki pozícióját.
    azt becsődöltette, s míg a tagság bukott rajta, ő milliárdosként került ki belőle.
    innen már simán ment tovább az élete.
    a Pannonplast is az érdekeltségei közé tartozik, ahogy a két díszarabbal közösen a volt Jégbüfé épületében nyílt szálloda is.
    tőle bérelnek irodát a sarka, rogánringyó páros, s még ki tudja kik.
    összegezve:
    a jelenlegi tolvajok, az ilyen kapcsolatokon keresztül biztosítva látják a saját, és gyermekeik jövőjét, azaz, pont leszarják, ha már nem lehet itt lopni,s sajnos a piac körülményei között is meg fogják találni a helyüket.
    mi meg csak lesünk ki a fejünkből
    ha akarod bármikor nevesítem a srácot,
    .
    DE
    .
    szerintem pillanatok alatt ki tudod deríteni magad is, kiről van szó.
    s bizony ő sem a saját kútfejéből lett “okos”, hanem a kapcsolatok révén került abba a körbe, ahol belevették.
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!

Archívum