A maffia most épp a bérlakásaitól akarja megfosztani az önkormányzatokat törvényi erővel, mégpedig úgy, hogy töredékárért adatná el velük. Aki ért ehhez – és aki nem – azt mondja, a cél az, hogy az ilyen ötös számú tagkönyvek fillérekért vehessék meg a bérleményt, illetve, hogy a ner-lovagok, oligarchák, csókosok és fekete napszemüvegesek fölvásárolhassák azokat. A haszon a maffia szempontjából kettős, újabb tökönrúgás az önkormányzatoknak, illetve a hiénák kielégítése. Az viszont, hogy ez az akció szintén a hozzáértők – és otusiderek szerint is – a hajléktalanok számát növeli, a Fidesznek édesmindegy, hiszen mint tudjuk, maga a fogalom hiányzik a szótárukból.
S ha mégis akad utcán élő polgártárs, márpedig akad, az kizárólag rendészeti probléma vagy esztétikai kérdés. Az én városomban is annyira zavarta a belváros fideszista önkormányzati képviselőjét a hajléktalanok padon ücsörgése, hogy inkább leszedette azokat – mármint a padokat –, így az ügyet meg is oldotta. Ennyit jelent a Fidesznek egy ember élete, vagy ennyit sem. Míg a járványban a halottakat azért úgy ahogy megszámolják, a homelessek még csak egy számot sem érnek, mert nincsenek is. Minderről már sokat diskuráltunk, és semmi sem változott, ideje volna tehát a kezünkbe venni a sorsunkat, nem csak a Fidesz által irányítottan elszenvedni azt.
Az én városom fuldoklik a nyomorúságban a maffia szemétsége miatt, az elvont pénzekből egy petákot sem kapott vissza, holott mosolyogva tárgyaltak róla miniszteriális szinten. Képek jelentek meg a helyi sajtóban, amelyeken jámbor polgármesterünk magával Gulyás Gergellyel egyeztet arról, mennyi sok pénzt ad vissza a Fidesz abból, amit jogtalanul elvett. Aztán egyszer csak meglátta az újságban, hogy semennyit sem. Mindig csodálkoztam, hogy ez az én polgármesterem meddig játssza a Fidesz által ráaggatott szerepet, szerepel díszletként képeken, ahol a maffia bemutatja, lám tárgyalunk vele, aztán képen köpi.
Ez a technika. Mindennel és mindenkivel ezt játsszák, önkormányzatok, egyetemek, boldog és boldogtalan csak díszlet a fideszcirkusz színpadán, és előbb-utóbb nem ártana azt mondani, elég. Úgy tűnik, ez a lakásügy volna az, amikor a pohár túlcsordul, és míg a jámbor polgármesterek a polkorrektség örve alatt sóhajtoznak, és mondogatják, jajj, mi lesz velünk, más forgatókönyv is van, illetve lehetne. Ki más, mint a partizán Hadházy képviselő mondja nekik: „Arra bátorítom az önkormányzatokat…tagadják meg a jogszabály végrehajtását”. Illetve drámaibban: „Eljött az idő, amikor meg kell szegni a törvényeket, most az önkormányzatokon a sor”.
Hadházy, aki most is épp a saját törvényszegése miatt uborkákat kötözget közmunkában, megteheti, hogy az ellenállás keményebb hangját üsse meg. Minden erkölcsi alapja megvan hozzá, viszont nagyon magányosnak tűnik forradalmi hevületében. Azonban be kell, illetve kellene látni, másképpen nem megy. Nem tartható az a metódus, hogy a maffia folyamatosan küldözgeti az ágyunkba a levágott lófejeket, mi pedig mindezek után közös fotón mosolygunk velük, mint akik együttműködnek a haza felvirágoztatásában. Tíz éve megy ez, ennyi ideje bábozza a demokráciát Orbán, és adja el a nagyvilágnak keresztényi köntösben a diktatúrát.
Mindent ellopott már, és mindent szó nélkül lophatott el. Ami a parlamentben folyik, az csak lárifári, ahogyan szerencsétlen Gyurcsány viszonyult hozzá a televíziós vitában, amiben ugyan legyőzte, és itt büszkén emlegeti is a szurkolótábora, és mire ment vele. Erre, ami most van, a letarolt, kifosztott, elhülyített, reménytelenül csodálkozó országra, amelyik csak mondogatja, hát ezt is lehet? Igen, mindent lehet. „Eljött az idő, amikor meg kell szegni a törvényeket” – mondja Hadházy, és magányosan kötözgeti az uborkát. Mindenki másnak meg ott van a véres lófej a dunna alatt. Mindenkinél megjelenhetnek a szemüveges alakok, hogy megvenném a cégedet vagy vinném a lakásodat. Mert ez Magyarország, ezzé lett a hazátok.
Vélemény, hozzászólás?