Valahol mindennek kéne határának lenni, vagy kitüszögni végre, hogy ez már sok a többnél (by: Peresztegi tanár úr). Ilyesmi azonban Magyarországon nem létezik, és az is rendben van minálunk, hogy Tállai átadóbiztos, úgy is, mint NAV király az őt nem megillető, de törvény szerint neki mégis járó apanázson felül még havi fél millert kap parizerre, valamint farhátra.
Mert főszerkesztő. Édes, jó, Istenem. Így mossák a szaros pelenkát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a NAV mindenkori vezetője főszerkesztői, szerkesztési feladatokat lát el az Adóvilág hivatalos szaklapnál és az Adó és Vámértesítő lapnál – derül ki a szervezet az MTI-hez elküldött közleményéből. Továbbá, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozótörvény alapján nem összeférhetetlen munkaköri feladattal összefüggő egyéb szellemi tevékenységet végezni, erre irányuló jogviszonyt létesíteni
Ezt mondják nékünk a talpasok.
Nem megbántva e nagyon fontos periodikák munkásait, annyi kérdésünk volna, milyen már ott a slapaj, ahol Tállai a főszerk’? Mindezt akár ki is kérhetném az újságíró társadalom nevében, hogy nem teszem, azért van, mert ilyen állatfajtából egyre kevesebb leledzik az országban. A nagy többség inkább rendszerszolga és mikrofonállvány. Egyébként vizsgáztatnám az átadóbiztost. Ha a következő fogalmakról – kolumna, flekk, kurzív, verzál, fett vagy tipométer – megmondja, eszik, vagy isszák, vigye a szaros félmillióját.
Különben maradjon az átadásoknál, mert ez egy szakma. Állítólag.
De az egész történet vagy kabaré, vagy tragédia. Lehet választani.
Vélemény, hozzászólás?