Fánkok, levelek

Most már minden a legnagyobb rendben van. Andy Vajna teknősszemei megfátyolosodtak, és úgy határozott, jó fiú lesz most kurvárarohadtul. Hogy örömet szerez az embertársainak. Meg a b. neje is, aki saját magán spórolja meg az adakozást, mert a Jézuskától csak egy plüss állatkát kér, más egyéb vágya nincsen neki momentán.

Jótékonykodnak ezek ketten, a célközönség pedig a paralimpikonok, akik a seggüket verhetik a földhöz jódógukban. Vajnánétól fánkot kapnak, valamint ingyenbe kaszinózhatnak a progyuszer barlangjaiban, az akció részletein most dolgozik a TV2 hajléktalanokra szakosodott stábja. Én erről az egészről igazából nem mondom el a gondolásaimat, azt a nyájas olvasóra hagyom.

Mint ahogyan további elmélkedés céljából teszem közzé azt is, hogy nagy az öröm, mert a postások viszik ki az Erzsébeteket, és természetesen miniszterelnök úr személyes hangvételű levelét is a nyugdíjasok számára. Orbán is oszt. De ha valaha kétely merült volna fel kedves vezetőnk nemes szándékairól, a válasz ebben a momentumban fellelhető.

Láthatod, kedves olvasó, milyen jólfésült úriember vagyok, és senkit nem küldök el a jó édes anyjába. Nézd ezt el nekem, mindjárt itt a karácsony, amikor a csillárról nyúlósan mászik alá a szeretet, másrészt meg unom én, de kurvára – ne mondd el a Jézuskának, hogy mosdatlan a szájam -, a permanens ostorozást. Az előbb néztem meg a statisztikámat, ez a dolgozat a nyolcszázharminckilencedik három nyüves év alatt, amely a rezsimet basztatja.

jokerBelátható hát, hogy fáradok én, mint ahogyan kimerültek a postások is. Amikor megtudták, hogy most izibe ki kell vinniük azt a pár millió levelet, ezt mondták el csöndesen. Viszont egy szavuk nem lehet, mert van nekik cipőjük. Most nem szórakozok, a közalkalmazottak, amikor természetszerűleg vonakodtak kézbesítőt játszani, erre hivatkoztak.

Hogy nincsenek berendezkedve a téli hidegre, mert nincs munkaruhájuk, mint a postásoknak, se cipőjük. Mert nekik nem adnak. Egyébként lebuktak, mert Kósa Lajos volt szíves elmesélni, hogy tizenhat évig volt ő egy nagy hivatal élén, amit Debrecennek hívnak, és jól tudja, hogy karácsony előtt nem nagyon dolgoznak ezek a közszolgák, egy kis kézbesítés igazán belefér. Neki is beleférne némi kis utcasöprés, mivelhogy ő is ráér. Nagyon.

Aztán ebben a Vajna tévés beszélgetésben derült ki az is, hogy azért viszik a közszolgák az Erzsébetet, mert ha a postás vinné, a hülye nyugdíjas azt hihetné, hogy ez ezentúl jár neki minden hónapban. Akkor most mit hisznek majd a nyugdíjasok? Ezt is az egyéni megfontolásra bízom. Annyi kajánság még elmegy, hogy kuncogjak azon, Kósa úr nem kapott fánkot, amit a paralimpikonok bezzeg fognak. Nincsen igazság.

Viszont bizonyára kap majd fürjtojásos libamájat az emberminisztertől néhány szerencsétlen gyerek a Hiltonban, meg csomagot hat éves fiúnak meg nyolc éves lánynak. Ennek van a szezonja, a postások is viszik a levelet a hetven éves fiúnak, meg a nyolcvan éves lánynak. Ezzel a karácsony letudva, mert rajtuk kívül mindenki elégedetten böfög az országban, mint az közismert.

Annyira jól mennek a dolgok, hogy a KSH megszünteti a létminimum-számítást is, mert minek? Szegények, azok nincsenek minálunk, és legfőképpen azért, mert a Párt azt mondja. A Párt sok mindent mond egyébként, amit miniszterelnök úr a karácsonyfája mögül kukucskálva elképzel. Minden a legnagyobb rendben van onnan a karácsonyfa mögül, és úgy általában győztünk. Mostanában ezt képzeli

Nem ismerhetni, mit tartalmaz majd az a fenséges levél, amelyet a nyugdíjasok kapnak, miközben azt hiszik, amit Kósa gondol. Bizonyára ilyesmi lesz benne, ilyen győzedelmes haditudósítás, mert 2018 rohadt közel van. Elégedetten zárhatja tehát az évet a kedves vezető, mert mindenki megkapja, ami neki jár. Ki fánkot, ki meg levelet. Esetleg egy szerencsés paralimpikon a Jokert, ami csilingel, mint a Mikulás szánja, vagy a Jézuska fája. Mert olyan szép a világ.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!