A volt Népszabadság hajdani pártrovatának egykori vezetője, Bencsik András, régi lapja jelenlegi sorsa fölött kajánkodik. Mondhatnám azt, hogy az ember nem szarik oda, ahonnan eszik vagy evett, mégsem teszem. Azért nem, mert a Bencsik-féle Népszabadságnak semmi köze ehhöz, amit most ledaráltak, ebben nem volt már pártrovat ugyanis. Ennek ellenére Bencsik odaszarik.
Amióta azt a falkát odahagyta, és a túlélési ösztöntől vezérelve talált magának egy másikat – és nem megvilágosodás okán -, a szervilizmus mintapéldánya ő, meg a hűségé, amint menetel az első sorban, mellette az energiacellás bácsi, meg az ötös számú tagkönyves, aki szintén népszabadságos volt, míg meg nem hallotta az új időknek új szavait. Ezek a leghangosabbak máma, s míg B. Zs. artikulálatlanul ordít, Bencsik a higgadtság álcája mögött zsolozmázza a hülyeségeit, mint most is.
Ez a veszélyesebb, mert úgy tűnhet, mintha valóban nála lenne a bölcsek köve, holott lófaszt mama. Hideg fejjel és higgadtan alázza meg a magyar választópolgárt, akinek ma a vajaskenyerét köszönheti, amikor ilyeneket böfög a légbe: „A kereskedelmi tévék az alsó, a legértéktelenebb népréteget szolgálják ki, és egyúttal annak legkártékonyabb szokásait erősítik fel. A köztelevíziót a legértékesebb réteg, a véleményformálók nézik.”
Mintha ez nettó fasizmus lenne így első ránézésre, angyali tekintettel előadva. Értéktelen és értékes népréteg. Ej, de szép! Mindezen nagyvonalúan túllendülve azért két kérdés akad itt. Az egyik, hogy akkor a tévékettő, amely úgy általában háromfejű zsiráfokkal foglalkozik, mi a búbánatos jó francnak kellett az Andynak, közpénzből pláne?
Kiderült ez is: „A bulvárban – ahol az értéktelenség a legfőbb vezérlő eszme – a jobboldal nem elég tehetséges, nem elég gátlástalan, nem elég rafinált. Ezért nem annyira sikeresek ma még a jobboldali bulvármédiumok.” Akkor tehát most tanulgatják, hogyan kell kellően gátlástalannak lenni a legalsóbb néprétegek szolgálatában. Örvendjünk.
Másodjára arra lenne kíváncsi az ember, hogy a köztelevízióval, amelyet az értékesek, azaz a véleményformálók, tehát a Bencsikek néznek, azzal mi van? Hogy hányan vannak ezek az übermenschek? Az adatok szerint alig is. Továbbá, hogy aki nincs velük, az következésképp hülye is egyben, mert nem nézi a közokádatot. Érdekes egy szelektálás ez megint.
Mint ahogyan különös világlátásra vall az is, hogy Bencsik szerint Habony volt, aki a nemzet lelkiségét gyógyította meg azzal, amikor kezdeményezte, hogy a koronát 2000-ben áthelyezzék a parlamentbe. Ilyen egyszerű ez: a nemzet lelke azóta úgy meggyógyult, hogy csupán meggyakják, aki másképpen vélekedik a dolgok folyásáról, mint a Bencsikek.
Más érdekességek is jelzik rovatvezető úr valósághoz való egyedi viszonyulását. Rogán Antal szerinte azért hazudott arról, hogy helikopterezett-e, mert már elege van abból, hogy a baloldali médiumok éhes sáskái semmi mással nem foglalkoznak, mint azzal, milyen cipője, karórája, pulóvere van. Amúgy Bencsik szerint egy félmilliós helikopterezést minden középosztálybeli ember ki tudna fizetni.
Ilyen eszementségeket még nagyon sokat mondott a megsötétedett, és olybá tűnt, mintha delirálna, aztán mégsem. Mert ezeket ő higgadtan, megfontolva, a köztelevízióból táplálkozva, Habony által lelkileg meggyógyítva böfögte bele a légbe, miután egyet helikopterezett, mint középosztálybeli állampolgár. Mindezek után abba tessenek belegondolni, mi lesz itt, amikor Mészáros Lőrinc már minden lapot fölvásárolt.
Minden országosat, az összes megyeit, városit, falusit, napit, hetit, havit, hogy akkor mivel tömik majd az értéktelen választópolgárok fejét a véleményformálók. Milyen új mesét zümmögnek majd koszos, zsíros füleikbe. Vagy mi lesz, amikor költséghatékonyság okán minden szart összevonnak, és jön a magyar Wölkischer Beobachter. Legszívesebben ezt látná a kedves vezető, s ha ilyen sameszei lesznek, mint ez a Bencsik is, Isten és a Párt segedelmével véghez is viszi. El vagyunk veszve, azt hiszem.
Vélemény, hozzászólás?