Beckhamné csöcsei

Meglepő dolgokkal találkozhatik az ember, ha a hirado.hu portált tanulmányozza. Ez az oldal a Kunigunda utcában készül kalákában, ahol – mint az tudvalévő – azon tüsténkednek fáradságot nem ismerve, hogy nemzetünk apraját és nagyját hitelesen tájékoztassák kormányzó erőnk dicső tetteiről, valamint a rajtuk kívül álló világ gonoszságáról és elvetemültségéről.

Ily módon a hirado.hu nagynénikéje maga az emegy híradója, következésképp annak szellemisége mélyen áthatja az írott formátumot is. Azaz, oly hatással van az ember gyerekére, akárha egy slukkra szopott volna ki egy kétdekás vodka ízesítésű szeszesitalt, gyógyítandó az előző este homályba vesző tivornyáját, és ezért szükségszerű öklendezéssel örvendezteti meg őt nyughatatlan gyomra.

hóbagolyMost épp a nemzet hóbaglyának igazságait tárta a szemünk elé a boszorkánykonyha, aki ember olyannyira hiteles, hogy a nemzeti médiumon kívül senki emberfiát nem érdekel már, ugyanis végképp eljátszotta a jogait, akárha Vladimir és Estragon, ami miatt Godot az istennek sem érkezik a színre. Meg kellett szólítani hát őt népszavazás ügyben, szavaira akkora a szükség, mint a falatka madárláttára.

A bölcs ember ki is folyatta a fejéből a megváltást, ím ígyen. „A kvótareferendum a nemzeti önvédelemről szól, amelyből mindenki kiveheti a részét, ha elmegy szavazni, és dönt saját maga és családja jövőjéről.” A volt miniszterelnök a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban böffentette még: „Ne legyen senki naiv, a kérdés nem pusztán arról szól, hogy mennyi külföldit akarnak betelepíteni, hanem arról is, hogy a kormány kap-e támogatást az ország lakóinak megvédéséhez és a nemzeti identitás megőrzéséhez”.

De kotorásszunk még a hirado.hu tudósításában. A volt miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a brüsszeli politikát, amellyel – szavai szerint – “éppen az európai jogszabályok be nem tartására, a határok védelmének elhanyagolására készteti a tagállamokat”. Hasonló kérdés a migránsok kötelezően előírandó befogadási kvótája is – tette hozzá Boross Péter, aki szerint abban lehet bízni, hogy a közvélemény már “kiokosodott”. “Ma már sokan mérlegre tudják tenni, jó-e az nekünk, ha ennyien beözönlenek az országba” – emelte ki.

Ezzel az elképesztő tudással vitázni nem lehet, és szándékunk most nem is ez. Hanem, hogy az ominózus honlap hogyan igyekszik fogyaszthatóvá tenni a belőle sugárzó taknyot. Bulváros alapvetés, hogy az egyszerű polgár lelkét a sex, a kisgyerek, valamint a kutya ragadja meg. Ebből a bibliából a boszorkánykonyha most az első fejezetet vetette be, azt tanulmányozva, hogy mitől pulzálnak Victoria Beckham figyelemre méltó keblei.

3765_victoria_beckham2Mindezt a borossi igazságok alá applikálva, és szakértő véleményét kérve, aztán ez lett belőle: „Victoria Beckhamet a napokban ismételten nagyobb keblekkel kapták lencsevégre, mely miatt a Dailymail úgy döntött, hogy összeszedi a focistafeleség különböző dekoltázsait megörökítő képeket, hogy még szembetűnőbb legyen, hogyan is változott az elmúlt húsz évben a mellmérete. Mivel kizárt, hogy az egykori Spice Girls ennyiszer járt volna plasztikai sebésznél, a magazin egy pszichológust is megkérdezett a szembeszökő változásról, aki szerint a képlet egyszerű: Ha Vicky dolgai rosszul mennek, jön a push-up, ha éppen minden rózsaszín, akkor pedig melltartó nélkül vállalja kis kosárméretét.”

Jó tudni ilyeneket, főleg úgy, hogy utána meg kiderül: „A NAV is beszáll a terror elleni harcba”. Lelkünk felhőtelen boldogságban leledzik mindezek nyomán, hiszen látjuk, azt a nyüves nyolcvan milliárdot, amely fent nevezett szerkesztőségek lélegeztetésére szolgál, nem haszontalanul toszták oda a mi zsebünkből. Minden fillér megérte. Ha még magáról a férjről, a fodballistáról, tehát a jó Davidról is kiderítenék, hogy a heréit vasaltatja, mert megirigyelte a mi Berkinket, vagy éppen tik-takit játszik velük, akkor hírre áhítozó lelkünk teljesen kielégülne. Olyan orgazmusunk volna, hogy leszakadna a mennybolt.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum