Kvóta népszavazás – csak tiszta forrásból!

Mivelhogy az elkövetkező hónapokban soha nem látott mennyiségű mocsok zúdul majd ránk, hogy – bármennyire is nonszensz ez – kilúgozzák a szerencsétlen agyunkat, nem árt, ha előre is tisztán látunk.

Aztán, mivel ennél világosabban elmondani a dolgot nem lehet, olyat teszek, ami illetlen, de a haszonelvűség megköveteli. Egy az egyben idesmittelem a faktor.hu írását. Bocsássák ezt meg nekem, a lelkünk üdvéért teszem.

Íme:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Valki László szakértő szerint a népszavazás eredménye jogilag közömbös, mivel nincs jelentősége az Európai Uniós döntéshozatal szempontjából. E döntéshozatal során ugyanis a kormányok képviselőinek, azaz a miniszterelnököknek vagy a külügyminisztereknek kell állást foglalniuk. Megelőzően, tőlük függetlenül véleményt kell nyilvánítania az Európai Parlamentnek és a tagállamok parlamentjeinek is. Mivel mind a Tanács, mind a 28 nemzeti parlament együttese minősített többséggel hozza meg a határozatát, „az EU döntése a magyar kormány vagy az Országgyűlés ellenzése ellenére is megszülethet.”

Mint a szakértő elmondta, a népszavazás önmagában véve kiírható – attól függően, hogy mire vonatkozik.

20150629132438_nepszavazas_gtv_642x369_cover„Ha a múltra vonatkozik, tehát a már tavaly szeptemberben meghozott határozatra, amelynek alapján Magyarországnak 1294 embert kellene befogadnia, arról nem lehetne népszavazást tartani, mert a határozat a magyar államra nézve kötelező volt, és ezen utólag népszavazással sem lehet változtatni” – mondja Valki.

Viszont ha a jövőre vonatkozik, az uniós döntés megszületése után nincs jelentősége annak, hogy milyen eredményt hoz a magyar népszavazás – az „legfeljebb a magyar országgyűlés álláspontját határozhatja meg.”

A jövőben hozott döntésekre ugyanis nincs hatással az, hogy az egyes országok tartottak-e referendumot, és az milyen eredményt hozott. Valki szerint a népszavazás kiírása a kormány belpolitikai céljait szolgálja, egyéb értelme nincs. „Ha az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, valamint a Tanács meghozza a maga többségi döntését, és a magyar kormány, illetve az Országgyűlés kisebbségben marad, akkor a döntés akkor is kötelező lesz Magyarországra, ha a népszavazás ellenkező eredménnyel végződik”

Ha pedig Magyarország nem tartja be az uniós döntést, amely rendelet formájában fog megjelenni, akkor a Bizottság az országgal szemben kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. Ott pedig a kormány hiába hivatkozik majd a népszavazás eredményére, Magyarországot a bíróság el fogja marasztalni.

Ezzel a munícióval várjuk hát, ami ránk ömlik majd köztévéből, közrádióból, óriásplakátról, nemzeti konzultációból, és minden fellehető forrásból, amit a rezsim megmozgatni és megvenni képes, valamint a szomszéd kertjéből is!

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum