Jérôme Boateng, Shkodran Mustafi, Sami Khedira, Mesut Özil, Karim Bellarabi, Pierre-Michel Lasogga. Ezek a nevek szerepelhetnének a GYODA-t átugráló, azt megrongáló, ergo Magyarországon bűnözőnek titulált, így bíróság elé idézett névsorban is. De nem ott virítanak, hanem a 2014-ben világbajnokságot nyert német labdarúgó csapat lajstromában olvashatók.
A láblabdához nálam sokkal jobban értő alakok – miután a mannschaft végiggázolt a világon bő egy évvel ezelőtt – állították, hogy nélkülük nem nyert volna a csapat. Mint kifejtették, nekik volt köszönhető, hogy a németekre addig jellemző zakatolós, darálós játék megszűnt, a dajcsok nekiláttak játszani a futballt, ezzel pedig oly igen meglepték a világot, hogy a braziloknak legott gurítottak egy laza hetest.
Mi következik ebből? Semmi különös nem fakad belőle, hacsak az nem, hogy Németország milyen megfontolásokból kezeli ember módjára a menekültek ügyét. Nem most, már régen szembenéztek azzal, hogy egy másik kultúra, az abból származó emberek nem feltétlenül az ördög küldöttei, sőt. Ahogyan a gazdaságnak is hasznára válnak, és segítenek megtermelni azt a pénzt, amit itt egyetlenünk szétoszthat a haverjai között, sportjukra, kultúrájukra is pezsdítően hatnak.
Világbajnokok is lettek hosszú idő után, de ez mellékszál. Ennél sokkal fontosabb tán, hogy ez a belátás okozhatja a menekültekkel való humánus német bánásmódot. S míg ők mindent megtesznek, hogy embernek tűnjenek az embertelenségben, ergo, ha tetszik, európai módon viselkednek a fehérek között, a mi elcseszett országunk maga a sivatagos Balkán. Illetve az sem. Ott tartunk ma már, hogy a lövöldözésen kívül olyan állapotok fogadják itt a menekülteket, mint ami elől ezer kilométereken át futottak.
Ezen csak csöppet enyhít a civilek áldozatos segítése, az állam gyalázatát azonban már soha nem mossuk le magunkról. És most átmegyek cinikusba. Valaki elmesélhetné Habonynak – ha már az ő csecsén csüng egyetlenünk – ezt a német futball-históriát. Elmerenghetünk azon, hogy a láblabdába beleájult prime minister mit szólna ahhoz, ha a menekültek nyomán a magyar tizenegyben is föltűnnének a Mustafák meg a Mesutok, és ettől rögvest VB-t nyernénk. Beláthatatlan következményei lennének, egyből itt tartana pár tízezret a most üldözöttek közül. Adjátok neki tovább az igét, hátha.
Vélemény, hozzászólás?