Komoly névtelen feljelentés

kép 2Zavar támadott az erőben. Tegnap – mint az tudvalévő – Húsvétnak volt az ő hétfője, s amint az a magyar folklórból ismeretes, e jeles napok délutánjain a kazah vértől frissen buzgó, átmenetileg a Kárpátok és az Alpok határolta börtönbe kényszerített férfiember már nincsen egészen magánál. Locsolkodásból kifolyólag legfőképp. Ez, mármint ez a tudatvesztésre alapozott évszázados tapasztalat késztethette arra a sporttelevízió imperialista aknamunkásait – nem emmes még, de mindjárt az lesz, ha el nem kúrják -, hogy beszélgetést sugározzanak egy kommunista felforgató alakkal. Dr. Baráth Etelének híjják az ellenforradalmárt. Imhol az elfogott levél:

„Láttam – jelzem -, hogy a műsorvezető asszony blúzocskája alól elő-elővillant az ürgebőr, nem tudnak ezek túljárni az én mindent látó szemeimen. Fentebb jelzett drbaráth agitátor soraink közé furakodott, jelenleg a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökeként végzi aknamunkáját, amely abban nyilvánul meg, hogy – mint az a leleplező riportból is kitetszett – világbajnokságot óhajt szervezni Szegeden. Ez tudjuk, mit jelent. Már a helyszín is sokat mond számunkra, mert mint ismeretes, viruló, egyre gyorsuló iramban jobban teljesítő honunk ez elátkozott és elszigetelt részén túlsúly mutatkozik panelprolikból. Felszámolandó beteg góc ez, amelyet eddig nem sikerült átbaszni a palánkon. Botka felségterület úgymond.

És akkor most ez a vébé is, ami tudjuk, mivel jár. Több tízezer nézőt gyűjtenek maguk köré egy-egy ilyen lapátolás alkalmával mindenféle aranyak ígéretével, a vízben – lekövethetetlen módon – békaemberek garmadája nyüzsöghet. Tarthatatlan állapot, mint ahogyan az is, hogy nem árulnak szotyolát, amely termény férfiasságunk védjegye, amint pökködjük a héját kamerák és fotóapparátok kereszttüzében. Mindez ebben a környezetben nem biztosított, nem véletlen, hogy a tudjukki – nem veszem a szájamra a nevét hiába – még soha nem jelent meg itt, pedig már nem először rendeznek ilyen vurstlit az átkozottak. Az is gyanús, hogy nem gyanúsnak álcázzák, mi több, tetszik a világnak meg Ajrópának ami itt folyik, ez rántja le a lepedőt az egészről.

Visszatérve drbaráthra: eleve túlképzettnek mutatkozik ilyen magas hivatalra. Amint az a currcilumjából meg a vitaejából(jéből) – hogy ez mi a retkes macijószág lehet – szóval ebből kitetszik, hogy építész, adjunktus is volt, aztán urbanisztikus, meg mindenféle hülyeséggel foglalkozott, pláne meg filozófiát is hallgatott. Azaz és tehát semmiképpen nem közülünk való. Mindezt jelzi legfőbb bűne, hogy az ördöggel is cimborál céljai elérésének szándékában – jól írtam? mesterem, barátom –, hogy végül is befejezzem: magának a Gyurcsánynak volt az államtitkára neki, és ennél többet nem is írok róla, Gábor listája bizonyára alaposabb, mint az én hevenyészett összeállításom. És még a rezsiellen(ért) – vagy mi a rosseb – sem harcolt, mint a mi Szilárdunk, aki immár a karfiolfülűket vezényli újabb gyönyörök felé.

Ilyen tisztújításos játékot javasolok esetünkben is. Pár közmunkást odaküldünk, és egyből lenyomják ezt a lapátolós bagázst. Vagy építsünk nekik stadiont a vizükre. De mit is beszélek, fedett sportlétesítményt, ezekből menekül a tömeg, mint az kitetszik. Programunk oly jól halad, hogy épp a fentebb jelezett ünnepi napokon – Húsvét ugye – rendeztünk meg 8, azaz nyolc darab láblabda eseményt létesítményeinkben, amelyeken mindösszesen volt 14185 keményen dolgozó kisember (plusz-mínusz 1), alkalmanként tehát 1773 darab. Ez a kiemelkedő adat mutatja, hogy milliárdjaink nem a semmibe folynak, kitartó munkánk eredménye már megmutatkozik a nézőtlenítésben.

gyufaÖsszefoglalva tehát: drbaráthot megbuktatni, célzott kampánnyal elvenni az ő arcát. Intézkedési terület az emegy éjjel nappal Magyarország elnevezésű valótlanság sója. Választásokat eszközölni az ő szövetségében, megfelelő ellenjelöltet keresni. Minta: Németh Szilárd, Kocsis Máté. Feltétel: köze-, és halovány fingja se legyen a kajakhoz, kenuhoz, legjobb, ha azt hiszi, ez kötvényeket áruló cég, felelős: Szijjártó. Fedett sportlétesítménnyé alakítani a Maty eret (jól írom, vezérem?, mindegy, ha nem, a lényeg máshol van), szotyiárusokat kiképezni közmunkás OKJ-s tanfolyamon, napocskát rajzolva. Vénaszkennereket beszerezni, ez taszítja a nézőt, információ: Kubatov. Időpont: akkor, amikor. Hirtelenjében ennyi, maradok hívük, egy a tábor, kitartás, éljen Astana. Másolatot kap: Provokátorfigyelő Ifjak Szövetsége (PISZ). Uff. Én beszéltem.”

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!