Lovas István rendet rak

A már eddig is hagymázas, olykor vérgőzös gondolatnak tűnő delirálásairól nevezetes Lovas István végképp elveszítette a józannak nem egészen nevezhető eszét. Úgy tűnik, nem tudja elviselni, hogy kirúgták az akolból, az eddig langymeleget, és szép pénzt adó brüsszeli tudósítói állásából, amelyet a Magyar Nemzet nevű nyomdatermék finanszírozott. Lovasból munkanélküli újságíró lett, és ezt láthatóan nehezen tűri.
LOVAS-~1
Megborultsága azt eredményezte, hogy kitiltotta az Európai Parlamentből Francesca R. Ratti, a parlament főtitkárhelyettese. Lovas legközelebb jövő év március 15-én léphet be az épületbe, ugyanis egy vödör művért kívánt átadni Sophie in ’t Veld liberális képviselőnek, hogy sajátos módon felhívja a figyelmet a palesztin-izraeli konfliktus palesztin gyerekáldozataira. A vödröt kamerák kereszttüzében szerette volna átadni. Lovas a Facebook-oldalán úgy reagált a hírre, hogy legjobb lenne, ha örökre kitiltanák, nem akar belépni abba „a gyáva szolgákkal teli épületbe”, ahol a képviselők Oroszország elleni szankciók után „epedeznek”, de hallani sem akarnak Izrael elleni büntetőintézkedésekről. A vödörnyi művért Lovas ettől még át akarja adni, legfeljebb az EP épületén kívül támadja le a liberális politikust. Mint írta, most már Guy Verhofstadt liberális frakcióvezetőnek és volt belga miniszterelnöknek is szeretne adni egy vödörrel, az őt kitiltó főtitkárhelyettes pedig egy pohárnyi vörös folyadékot fog kapni.

A vödrök óhajtott osztogatásán túl még Putyinhoz is fohászkodik, hogy magyar nyelven is sugározza kérlelhetetlen igazságát. Nyílt levélben kéri az oroszt, hogy hozza létre az RT (volt Russia Today) magyar nyelvű változatát. Lovas azzal indokolja kérését, hogy az orosz hírtelevízió tárgyilagossága és egy friss nézőpont megjelenítése miatt messze jobb BBC-nél, amely ugyanolyan műsorokat gyárt, mint a világ tucatnyi globális nyugati tévécsatornája. A kirúgott újságíró szerint egy magyar nyelvű RT-nek földrengésszerű hatása lenne. (Az hétszentség.)
putyin
S bár kiütötték a kezéből a tollat, a világháló minden hülyének, így neki is elérhető. Facebook-bejegyzésében azt írja, egészen biztos benne, hogy a levele nem jut el majd az elnökhöz, ezért megkért valakit, hogy a levélben szereplő gondolatot továbbítsa azoknak, akik egyetértés esetén meg tudnák valósítani a televízió magyar változatát. Lovas bejegyzését azzal zárja, hogy egy ilyen adót Magyarországon pénzelni az oroszoknak semmiség lenne. A finanszírozásban az is segítene szerinte, hogy ha picit megemelnék a földgáz árát azon országok számára, amelyek leghangosabban kiabálnak az Oroszországot sújtó szankciókért. (Ilyenkor az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy röhögjön.)

Kitetszik, hogy szeretnek ezek az agyamentek levelezni mostanában. A CÖF Obamának írt felemelő dolgozatán még meg sem száradt a tinta, máris itt az újabb jele annak, hogy degeneráltak szép számban teremnek ebben az országban. De Lovas még képes emelni a tétet, amikor így révedezik: „Talán nem véletlen, hogy a Euronews nem sugároz műsort a huszonhárom milliós Romániának, de magyar adása van, amely kevésbé különbözik a magyarországi balliberális tévéadók által követett műsorfilozófiától.” Az Európai Uniónak is élesen nekimegy, szerinte az unió megszegi a szabad információ szerzés jogát. Erre példaként hozza, hogy Európában nem fogható az iráni Press TV kitűnő, tárgyilagos, műholdon át sugárzott angol nyelvű adása, és a libanoni al-Manar televízió sem. Itt a vége, ezek után csodálkozik bárki is, hogy rögvest műsort kapott az Echo TV-ben? Ugyehogy senki.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum