A kétharmad nyara – kinek tenger a Balaton?

Azt mondja a szomszédban a Rózsika, hogy ők idén nem mennek nyaralni, mire Béla rátromfol a lépcsőház előtti kupaktanácsban, hogy Rózsika csak ne beszéljen, ők már évek óta nem voltak, mert a nyár azzal telik, hogy a kölkök tanszereire gyűjtenek, és esznek. Többre nem futja. Ebből aztán kisebb csetepaté alakul ki a padon ülők közt, és kiderül, hogy a lépcsőház testületileg nem nyaral, ezt helyettesíti a fa alatt megbúvó pad, ahonnan könnyen föl lehet szaladni zuhanyozni, ha már nagyon tikkaszt a meleg, az olcsó sör meg a saját bejáratú hűtőben van. Ezek a népek ily módon elégedettek az életükkel, beletörődtek mindenbe, és úgy általában Viktor- hívek. Jól van ez így – vélik –, gondolkozni nem kell, elég csönden sóhajtozni. Így élünk a telepen.

imagesCA6XIUWE

Apró magyar életszelet, de a teljes torta sem jobb. Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium hazugsága szerint folyamatosan növekszik a belföldi turizmus, aminek a motorja a SZÉP Kártya, a KSH éves jelentése mást mutat. Eszerint a magyar lakosság kétharmada tavaly kimaradt a turizmusból, nem vett részt többnapos turisztikai utazáson. Ennek legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya volt. 2013-ban tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és az azokon eltöltött idő, a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Nincs pénz lábat lógatni, hacsaknem estelente a padon. De más is szorongatja az amúgy sem egekbe csapó nyaralási kedvet. A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek. Három éjszakánál hosszabb időtartamú utazáson csak a magyar lakosság 18 százaléka vett részt. Saját nyaralót, második otthont 18, ismerős által biztosított szálláslehetőséget 34 százalékban vettek igénybe az utazók, amely szintén csökkenést jelent 2012-höz képest.

imagesCAE6BX9J
Annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam, mondta volt állítólag Churchill. Így van ezzel szeretve tisztelt kormányunk is. Az előbbiek fényében érdekes ugyanis, hogy az NGM szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a vendégszám szempontjából már 2012 is rekordév volt, ugyanakkor 2013-ban minden lényeges mutató tekintetében sikerült javítani. A tárca korábban úgy fogalmazott évértékelő közleményében, hogy a belföldi turizmus hónapról-hónapra kiemelkedő teljesítményét tükrözi, hogy 2013-ban súlya és növekedése elérte a külföldi turizmus eredményeit.

images
Az NGM szerint minden fasza, a statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ha úgy számoljuk a kétharmadot, ahogyan Orbán a sajátját, akkor Magyarország jobban teljesít, ilyen megközlítésben a többség vígan áztatta a lábát valahol, de Orbán statisztikája mint tudvalévő, hamis, így a miénk is az lenne. A szomorú valóság, hogy a KSH-nak igaza van. Mutatja ezt a lépcsőház eleje is. A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. Sejthetjük, hogy kik. Nem a Bélák, meg a Rózsikák. Sem én. Másnak tenger a Balaton.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum