Ferenc pápa és a duzzogó maffia

I. Ferenc pápa most épp a maffiát átkozta ki, zavarba hozva a bűnöző egyedeket, akik lányos zavarba jöttek, és óvodás választ adtak a vatikáni attakra. Az argentin származású egyházfő ugyanis nem felejtette el, honnan jött, beiktatása óta egyfojtában unortodox – nem Matolcsy-i értelemben – lépésekkel kápráztatja el a nagyérdeműt, megnyerve magának a nem hívőket, mint amilyen magam is vagyok. Voltak már eddig is tapsolandó húzásai.

A pápa egy 1984-es évjáratú Renault 4-essel közlekedik a Vatikánban, néhány hívőt, aki levelet ír neki, vezetékes telefonról hív el egy kis csevejre – de van, hogy csak úgy tárcsáz, és beszédbe elegyedik valakivel. Emellett szívesen pózol selfie-khez, saját maga viszi fel poggyászát különgépére, és ha egy kisfiú leveszi fejéről a sapkáját, ahhoz is mosolygós arcot vág. A felsoroltak egyetlen eleme sem ellenkezik a pápaság intézményével, az apró gesztusok viszont rengeteget segítettek abban, hogy az emberek közel érezzék magukhoz az egyházfőt. Az aktívan twitterező Ferenccel kapcsolatos történeteket, a beszédeiből származó idézeteket a Facebookon valódi rajongókként osztják meg az emberek, örülve annak, hogy olyan kérdésekben szólal meg, mint a homoszexualitás vagy a cölibátus. A valóságban egyetlen kijelentésével sem megy szembe a kánonnak, de már azzal sokat tesz az egyház népszerűségéért, hogy egyházi tabutémákban megszólal.

De ki ez az ember? Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglioként született Buenos Airesben 1936. december 17-én. Apja, Mario José Bergoglio huszonkét évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; anyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül, ő Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi diplomát, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a villa devotói szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964-től 1965-ig a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát. 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá, harminchárom évesen, és addig bizony volt már kidobófiú is egy discóban, ergo ismeri a megszentelt falakon kívüli életet. Is. 1970–1971-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.

Ma már pápa, és késztetést érzett arra, hogy nekimenjen a maffiának. Nemrég egy calabriai látogatáson szegényekkel és kábítószerfüggőkkel ebédelt, Cassano allo Ionioban pedig a régió problémáiról, köztük a fiatalok nagy munkanélküliségéről és a szervezett bűnözésről beszélgetett ottani papokkal. A calabriai ‘ndrangheta Olaszország egyik legkiterjedtebb bűnszervezete, a nagyrészt drogcsempészetből, kisebb részt a helyi vállalkozók sanyargatásából élő csoport éves forgalmát egyesek 70 milliárd euróra (az olasz GDP 3,5 százalékára) teszik. Ferenc pápa korábban már többször felszólalt a maffia ellen, jelentések szerint az antipátia kölcsönös a két fél között, ugyanis az olasz média korábban arról számolt be, hogy a pápa az ‘ndrangheta célkeresztjébe került. Ennek oka, hogy Ferenc pápa átláthatóbbá akarja tenni a Vatikánt, ezzel viszont feldühítette a gengsztereket, akik a gyanú szerint korrupt főpapokkal állnak üzleti kapcsolatban.

Ferenc egy hároméves kisfiú, Coco Campolongo kedvéért látogatott el Castrovillariba. Cocót januárban, egy kocsiban lőtték agyon, amelyben a nagyapjával és egy Marokkóból érkezett nővel együtt ült. A ‘ndrangheta egy kábítószer után ki nem fizetett adósság miatt végzett velük. Ferenc most azt mondta, a maffia a gonosz imádása, és akik az ösvényét követik – mint a maffiózók –, nem áldozhatnak Istennek. Kiátkozom őket – jelentette be Ferenc a Castrovillariban celebrált misén. A kiátkozás azt jelenti, hogy a maffiózókat a katolikus egyház kiveti magából, és a pokolra kerülnek, ha nem bánják meg a bűneiket. Ferenc Castrovillariban elment a helyi börtönbe is, ahol kábítószerrel elkövetett visszaélések miatt Coco apja és több hozzátartozója is ül. Amikor a kisfiút januárban meggyilkolták, rács mögött volt az anyja is, aki most házi őrizetben él. A pápa azt mondta, mindig imádkozik Cocóért. Bár Olaszországot sokként érték a felvételek a ‘ndrangheta által felgyújtott és kiégett Fiat Puntóról, benne Coco beszíjazott holttestével, két hónappal később a szomszéd Pugliában szintén a maffia egyik leszámolási akciójának az áldozata lett egy hároméves kisfiú.

Oppido Mamertina püspöke a napokban az olasz sajtóban közölt nyílt levelében elismeréssel nyilatkozott Ferenc pápának a szervezett bűnözéssel szembeni fellépéséről, és azt kérte paptársaitól, hogy mondjanak nemet azokra a keresztelőkre is, amelyeken a kisgyermekek keresztapja a szervezett bűnözés ismert tagja.

Innentől jön a röhej, a maffia nem tud mit tenni, csak durcás óvodásként viselkedni. Ennyi jutott az eszükbe: Larino börtönében kétszáz maffiózó megtagadta a vasárnapi misén való részvételt azután, hogy Ferenc kiátkozta az egyházból a szervezett bűnözés tagjait. A rabok azt üzenték a börtönben szolgáló papnak, hogy ezentúl nem vesznek részt a vasárnapi misén, mivel „a pápa kiátkozta őket”. A börtön igazgatósága a püspök nyilatkozatára reagálva azt hangoztatta, hogy a rabok szabadon döntenek arról, el akarnak-e menni a börtönkápolnában bemutatott misére, vagy sem. Ők nem mennek, maguknak tesznek rosszat, de a jelek azt mutatják, hogy ez a csata csak most kezdődik, mivel az olaszok ha lehet, még nálunk is hülyébbek.

A calabriai Oppido Mamertina lakói Szűz Mária ember nagyságú szobrát vitték végig az utcákon. A szoborral megálltak a nyolcvankét éves Giuseppe Mazzagatti helyi maffiafőnök háza előtt is. Enyhén megdöntötték a szobrot, mintegy tisztelegve a gyilkosságért életfogytiglani büntetését házi őrizetben töltő bűnöző otthona előtt. A körmeneten részt vevő rendőrök tiltakozásul azonnal elhagyták az ünnepet, Angelino Alfano olasz belügyminiszter pedig szánalmasnak és visszataszítónak minősítette a jelenetet. Az eset alig egy héttel azután történt, hogy Ferenc pápa egy júniusi miséjén kiátkozta az olasz maffiát.

Itt tartunk most. Szemben áll egymással a felvilágosult, józan pápa és a sötét tömeg, bizonyítva a világ eredendő ostobaságát. Ferenc itt él a XXI-ik században, hívei megrekedtek valahol a középkorban, és milyen sajnálatos, Magyarország szintén szerepel ezen a térképen, hogy erről bizonyságot nyerjünk, elég csak a KDNP-t, és Semjént hallgatni. Madár-lődözésért sem ártana egy jó kis kiátkozás, de ne legyünk telhetetlenek.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!

Archívum