Nem lanyhul, sőt, még inkább fokozódik a reklámadó körül kialakult botrány, amely ezekben a napokban csupán az RTL Klub és a kormány közti háborúnak tűnik, holott ennél jóval többről van szó. „Nem kényszer van, hanem igazság van” – ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését. Orbán Viktor a 180 perc című műsorban azt mondta: „be fogunk szedni 9-10 milliárd forintot egy olyan szektortól, amely nagy méretű, és nagyon nagy profittal dolgozik”.
Azt hazudja a Fidesz, így rajta keresztül a kormány, hogy igazságos közteherviselés kell, ezért a reklámadó, ezzel szemben az az igazság, hogy míg az RTL Klub a reklámpiaci tortából tizenöt százalékos szelettel gazdagodik, az össz’ reklámadó felét fizeti, sőt, úgy tűnik a köztévé torzított híradásaiból, hogy a cég eddig egyáltalán nem fizetett adót, miközben ez alól az RTL eddig sem húzta ki magát, a különadó nélkül tavaly is fizetett legalább tízmilliárdot.
Miután aláírta Áder János a reklámadóról szóló törvényt, egy hónap múlva már fizethetik is az adót a médiumok. Az államfői toll egyrészt annak ellenére fogott könnyen, hogy a teljes magyar média tiltakozott az egy hete megszavazott jogszabály ellen, másrészt a törvényt már vizsgálja az Európai Bizottság, mert tartanak a magyar sajtóra gyakorolt várható hatásától. Ádert nyílt levélben az RTL Group és a Magyar Reklámszövetség is arra kérte, fontolja meg a szakmai érveket, és ne írja alá a sajtószabadságot csorbító, a versenysemlegességet sértő törvényt, ezekre az aggályokra azonban nem válaszolt.
Európa józanabbik fele is háborog. Az Európai Bizottság vizsgálja a reklámadóról a héten elfogadott jogszabály tartalmát, de egyelőre korai volna eldönteni, tehet-e vagy tesz-e majd Brüsszel bármilyen lépést a kérdésben – közölte pénteken Ryan Heath, a digitális területért felelős uniós biztos, Neelie Kroes szóvivője. Heath világossá tette, nem tudja megerősíteni, hogy a bizottság bárkitől kapott volna írásos panaszt az új adónemmel kapcsolatosan, ám az kijelenthető, hogy a brüsszeli testületet aggasztja, hogy az új adó milyen hatással lehet a média szabadságára Magyarországon. Csütörtökön a főleg jelentős európai lapkiadókat tömörítő Európai Kiadók Tanácsa és a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége is jelezte, hogy kifogásolja az új adót, és panaszával az uniós intézményekhez fordul.
„Azt mondták nekünk, hogy nem fognak ilyen adót beterjeszteni az Országgyűlés elé, de láthatólag nem tartották be a szavukat” – ezt az RTL Klub vezérigazgatója, Dirk Gerkens nyilatkozta a napokban a Marketing & Média portálnak. A kormánnyal szemben egyre kritikusabb csatorna vezetője szerint sem jogilag, sem pénzügyileg nem indokolható az adó, és nyilvánvaló, hogy „a nyilvánosság előtt nem hangoztatott, de mégis jól ismert érdekek vezérelték”. Nem fejtette ki, de vélhetően a TV2 helyzetbe hozására utalt. Tegnap a Fidesz újra üzent az RTL-nek; a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal arról beszélt, hogy az RTL Klub „politikai furkósbotként” használja híradóját azért, hogy ne kelljen a törvény szerint rá kirótt adót Magyarországon megfizetnie.
A messzebbre látók mindennek a gazdasági hatásait is vizionálják. A Financial Times európai kiadása Tim Lefroynak, a londoni Reklámszövetség vezérigazgatójának írását közölte olvasói levélként. A szerző ebben úgy vélte, hogy Magyarországnak sokba fog kerülni a reklámadó. „A magyar kormány terve a reklámbevételek megadóztatására több mint támadás a demokrácia ellen. Orbán miniszterelnök jól tenné, ha ráébredne, hogy a költségeket nem csak a média viseli majd, hanem az ország gazdagsága és jóléte is megsínyli majd” – fogalmazott Lefroy. A vezérigazgató egy tanulmányra hivatkozott, mely szerint a brit hirdetési piacon elköltött 16 milliárd font összesen 100 milliárddal bővítette a bruttó hazai terméket. Lefroy szerint ebből egyenesen következik, hogy minden adó formájában elvont forint hat másikat vesz majd el a magyar GDP-ből.
A közmédia is jócskán kivesz a büdzséből, így áttételesen az adózók zsebéből, de ez láthatólag nem zavarja a Fidesz-t. A négymillió adófizetőnek fejenként húszezer forintjába került tavaly a közszolgálati média fenntartása, a nézettségi adatok viszont meglehetősen szerények – erről számolt be kedden a legutóbbi felmérések alapján a Világgazdaság Online. A cikk szerint az M1 tavalyi főműsoridős közönségaránya a Nielsen adatai szerint a teljes lakosság körében 8,3 százalék, míg a 18-49-es célcsoportban mindössze 4,7 százalék volt. Egyik legnézettebb produkciójának pedig az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték bizonyult.
Hatalmas sikert ért el viszont az M1 múlt pénteken, ugyanis a Hollandia-Spanyolország labdarúgó mérkőzést többen nézték, mint a Barátok közt című sorozat aktuális részét az RTL Klubon. A foci-vb közvetítési jogáért 900 millió forintot fizettek, bár a magyar csapat nem jutott ki az eseményre. A múlt hét ötven legnézettebb műsora között mindössze hat produkcióval szerepel az M1 a 18-49 évesek körében, akik csak a meccsre kapcsolnak a köztévére, előtte és utána inkább más csatornát néznek. A közmédia fenntartása ehhez képest a közel négymillió adófizetőnek fejenként mintegy 20 ezer forintjába került. Az MTVA összes kiadása 2013-ban 82,9 milliárd forintra rúgott, ez négymilliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat.
Hiába: vannak médiumok, és „médiumok-ábbak”, ahogy épp a hatalomnak tetszik, a háború – természetesen -folytatódik.
Vélemény, hozzászólás?