Jelentem szomorún: beérett a gyümölcs, az ország elérkezett a 2010-ben kitűzött célhoz, a totális elhülyülés állapotába, legalábbis az a része, amely minden fenntartás nélkül támogatja azt, hogy látványosan az arcába hugyoznak, és sokan vannak. Vezérük sem törődik már semmivel, csak eltátja a száját, hogy akadály nélkül ömöljék belőle a hígfos, mindenfajta kontroll nélkül, mert megteheti négy év múltán, gátja alig van. Mint tegnap is a parlamentben, ahol kérdésekre nem válaszolt, csak nyomta a mantrát, amit önmaga töltött önmagába, és vannak, akik tapsolnak ennek. Így beszélt:
„Sok munkánk van még hátra. A legfőbb kihívás a magyarok életkörülményeinek javítása, ehhez olcsó energiára van szükség, ezért le kell törni a magas energiaárakat. Az a kabinet célja, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb és így a legversenyképesebb az energiaár, amely így a befektetőket is vonzani fogja. Ezért legfontosabb feladat a rezsicsökkentés folytatása és megvédése. A rezsicsökkentés nem kampány-, hanem nemzetstratégiai kérdés, amelynek egyre több követője lesz Európában, ez pedig sokaknak fáj. Nem tűrjük tovább a magánmonopóliumokat, még akkor sem, ha megpróbálják eltéríteni Magyarországot erről az útról. 2014 egyértelműen a rezsiharc éve lesz, amelyben Brüsszel és a befolyásos multik újabb támadást készülnek indítani a magyar családok ellen. Ez a fajta harc korábban, még a kormányváltás előtt kezdődött, 2010-ben csak az volt a kérdés, hogy az új kabinet kinek az oldalára, a szorító melyik sarkába áll, mi pedig a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést, ennek egyik fontos lépése a harmadik csökkentési lépés parlamenti jóváhagyása. A legnagyobb egységben kell felsorakoznia az országnak a rezsicsökkentés mellett, és – történelmi módon – törvényben kell megalkotni a nonprofit alapú energiaszolgáltató-szektort. Ez jár a magyaroknak, az elmúlt négy évben megdolgoztak érte. Magyarország csak akkor lehet versenyképes Amerikával és Európával szemben, ha radikálisan lenyomja az energiaárakat; ezt pedig csak árszabályozással lehet elérni. Magyarország példát, megoldást mutat egész Európának, az már Európa dolga lesz, hogy követi-e a pozitív példát vagy sem.”
Már megint előjött belőle a nagy tanító géniusza, de hogy világos legyen: mindezt a paksi bővítés kapcsán bírta makogni, amikor arról kérdezték, hogyan jön ő ahhoz, hogy egymaga eldönti: hetedíziglen is eladósítja az országot, titkossá teszi a szerződést, és a demokrácia álcája alatt ezt meg is szavaztatja képviselői nyájával, akiknek annyi köze van a valósághoz, mint neki: semmi. A NER beérett, a butítás össznépi butulássá vált, de mit is várhattunk?
Így kezdődött az egész:
„A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. ”
Így folytatódott:
„A pénteken megalakult forradalmi Országgyűlésnek a jövő érdekét szolgáló törvényalkotáson túlmenően feladata lesz az is, hogy végleg lezárja a szavazófülkékben megdöntött rendszert, és felépítsen egy újat, a nemzeti együttműködés rendszerét. A politikai nyilatkozattal olyan széles körű összefogást szeretnénk létrehozni Magyarországon, amilyet a magyar emberek régóta várnak. ” (Szíjjártó Péter)
Így végződött:
A NER-ben csak annak van helye, aki fenntartás nélkül támogatja a – sokszor egyik napról a másikra ellenkezőjére változó – kormánypárti ötleteket és ukázokat. Aki nincs velünk, az ellenünk van – ez az inverz kádári szlogen vált az elmúlt évek legfontosabb hatalmi rendezőelvévé. Sokan, akiket megfosztottak tulajdonuktól, nyugdíjuktól, munkájuktól vagy épp a tanulási lehetőségtől, ma sem értik, mi volt a bűnük, miért is kaptak a fejükre egy orbáni kokit. Pedig nagyon egyszerű: nem álltak be a sorba.
Félreértés ne essék, ez utóbbiak vannak többen, csupán nem igazán tudják artikulálni mondandójukat, a kisebbség a butaság bátorságával harsogja túl őket. Csak úgy, mint Orbánbasi tátott szája a parlamentet és az egész országot. A gép forog, az alkotó pihen, mert a NER olyan, mint az ingyen főzött házipálinka: öl, butít, és nyomorba dönt.
Vélemény, hozzászólás?