Nézzük, hogy is állunk amúgy.
A devizahiteles családok megsegítésére 2012-ben kezdték el építeni az ócsai lakóparkot. A 2,5 milliárdos költséggel felhúzott házaknak alig a fele kelt el eddig, de az ott lakók sem tudnak mit kezdeni magukkal a pusztában, ezért a kormány katasztrófaszállássá minősítette át a lakóparkot. Erre gyorsan összedugták a fejüket a Fidesz kommunikációs főnökei, és ezt a választ sikerült kiötleni:
„Ócsa a Gyurcsány-korszak szimbóluma.”
Persze utána is sikerült hozni a mondatonkénti egy Gyurcsányt:
„Az ócsai lakóparkban otthonra lelt családok, ha a Gyurcsány-kormányon múlt volna, most földönfutók lennének. Ma ugyanaz a Gyurcsány-koalíció gúnyolódik ezeken a családokon, amelyik hagyta, hogy a bankok becsapják az embereket és elvegyék otthonaikat.”
Az elején az egész programról sütött, hogy egy állatkertet akartak csinálni, ahol az elhelyezett jószágok kibaszott hálásak azért, mert van fűtött akol, zab és víz. Nem csoda, hogy csak az ment oda, akinek semmilyen egyéb lehetősége nem volt. És ezt kábé hetvenszer elmondták – nemcsak a rohadt szocik meg a füves LMP-sek, hanem a civilek, és lényegében mindenki, aki látott már embert, aki elveszítette az otthonát. Az eredmény megvan, bukta az egész.
Mégis, a gyökérehülyeséget nem nézve – ez ma már természetes -, igazából meglepő, hogy egy ilyen nyomorék kis lakótelepre se bírtak lakókat szerezni, hogy ne égjenek szénné, pedig ugye a feladat méretéhez képest mérhetetlen erőforrás áll a rendelkezésükre. Az van, hogy Orbán elvesztette az érdeklődését, és levitte a terepasztalt a pincébe egy sarokba, mert nem úgy sikerült, ahogy elképzelte. De a rezervátum mégsem bukta, mert a cimborák halálra keresték magukat rajta, és ez volt a főcél, a többi a járulékos. Másodszor: Ahogy korábban már írták, Gyurcsány bűne az egész. És ami a rezervátumra és a trafikra, a csatornázásra, az atom(i) lenyúlásra és mindenre vonatkozik, hogy „csakazért is”, mindent erőből és erőszakkal. Ettől demokrácia a demokrácia.
„Az én nagyanyám és az ön nagyanyja két asszony volt. Itt Magyarországon ez már elég alap a rokonságra, feltéve, hogy a vélemények s az érdekek azonosak. Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul.”
(Móricz)
Ez a baj a fijúkkal: a járható középutat a totalitárius, érzéketlen, valóságtól elrugaszkodott törvényhozói hatalom zárja be előttünk azzal, hogy fordítva ül a lovon. Nem a társadalom által artikulált igényeket próbálja egységes, hosszú távon működtethető, a legtöbbek megelégedését eredményező szabályozási keretté hangolni, hanem a hatalom hátterében álló szociokulturális, világnézeti erők kívánságainak megfelelően felülről ad instrukciókat arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene élni, viselkedni, hogy belepasszoljunk az általuk elképzelt keretbe. Nos, ez végülis csak az alapvető társadalmi szerződésnek mond ellent, annak a jogi legitimáló formának, ami hatalmat adott a kezükbe.
Vélemény, hozzászólás?