A jóember, Ferencünk leszarta az etikettet, és a klérus pofájába havazott. Nem volt nyeretlen kártyája, de én a tizenkilencre alsót húzok. Fideszéknek: itt a hit. Csak azt óhajtanám kívülre vinni, ami van, ami nem lózung. Gyurcsány fityiszt mutat az ábrándosoknak, íme.
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, halálnak haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben halálut evék. 
Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala-vizë, hugy turkukat migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek halálut ëvék. Haraguvék Isten ës vetevé űt ez munkás világ belé: ës lëün halálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa, ës nüm igy embër múlhatja ez vermöt, isa mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa mënd ű bűnét! Ës vimádjok szent ahszin Máriát ë boudog Miháël arhangyëlt ës mënd angyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudania ës këtnië, hogy oudja mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk szinë eleüt Hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássa ű bűnét! Ës szobodohha űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ë vezessë űt páradicsum nyugalma belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!
Vagy itt:
Valék siralom tudatlan, most siralom sebez, bú gyötör, epeszt. Választ világomtól, zsidó, fiamtól, édes örömemtől. Ó, én édes Uram, egyetlen egy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad. Szememből könny árad, én jajom búval fárad, te véred hullása, én jajom alélása. Világ világa, virágnak virága, keservesen kínzatol, vas szegekkel veretel. Óh nekem én fiam, édes mézül, szegényül szépséged, véred hull vízül. Siralmam, fohászom megtörik kívül, jajom belső búja ki soha nem enyhül. Végy halál engemet, egyetlenem éljen, maradjon meg uram, kit a világ féljen. Ó, az igaz Simeonnak biztos szava elért, én érzem e bú-tőrt, kit valaha ígért. Ne váljak el tőled életben maradva, mikor így kínoznak fiam, halálra. Zsidó, mit tész törvénytelen, fiam mért hal, bűntelen. Fogva, húzkodva, öklelve, kötve ölöd. Kegyelmezzetek fiamnak, ne legyen kegyelem magamnak, avagy halál kínjával, anyát édes fiával
egy emberként öljétek.
Ő Mária, aki Felcsúton szállt alá.
Aztán azóta is őt várjuk reménytelen. Meg-megállva.
Vélemény, hozzászólás?