Nemzeti lobotómia

„Ha belegondolunk abba, hogy mit csinált Magyarország 2010 után, és ennek a gondolatmenetnek a logikájában akarjuk megfogalmazni, akkor azt tudom mondani, hogy nemzeti gazdaságpolitikát kezdtünk folytatni annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradhasson. Beazonosítottuk ezeket a csatornákat, és egyenként megpróbáltuk ezek romboló hatását mérsékelni. Ezért van az a furcsa helyzet, hogy miközben minden ország a saját gazdaságpolitikáját magyarázza, arról beszél, hogyan akarja kezelni a válságot, az egyetlen ország jószerivel, amely nem erről beszél, az Magyarország. Én sosem arról akarok beszélni, hogyan akarunk válságot kezelni, hanem arról beszélek, hogy a most kialakuló új világrendbe hogyan akarunk fölépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely garantálja, hogy amiért mi dolgoztunk meg, a mienk is maradhasson.”
(Orbán Viktor 2013 Tusványos)

Mindehhez vajmi kevés kommentár szükségeltetik, a szavak ahogyan igyekeznek eltüntetni a duplagondol beszédben saját jelentésüket, azzal a lendülettel le is leplezik önmagukat, meg persze azt az embert is, akinek a szájából nem is oly rég kifolytak, és vallomást is tett egyidejűleg ezzel a mondatból kiemelt szövegrésszel: „…garantálja, hogy amiért mi dolgoztunk meg, a mienk is maradhasson.” Tulajdonképp ez az eszenciája az orbáni gondolkodásnak, hogy legyen a miénk, bár ne mi nyerjük a legtöbbet, azért mégis jó, ha minden itt van a markunkban, csak az a baj, amikor a nemzetről beszél, akkor önmagára és a haverjaira gondol, akik semmiért nem dolgoztak meg, és jól van ez így a magyarnak, már mér ne lenne, pedig nem értem, csak fölfogom.
orban-nyugdijas-metropol-d0000E44Ab7e91d6bc0ca
Ha folyamatosan és nagy meggyőző erővel hazudnak nekünk, akkor előbb utóbb elhisszük azt, aminek az ellenkezőjét látjuk, mintha a narancstól bódult fiúk az „Így jártam anyátokkal” című mesés sorozat csecsén nevelkedtek volna, és magukévá tették Barnie tanítását, aki Marshallt oktatta arra, ha hazudunk, és arra rákérdeznek: akkorezmosthogy, akkor egy újabb, és még képtelenebb valótlanságot kell állítani, és mindezt addig ismételni, míg igaznak nem tűnik. Ez megy. Minden szinten, a csapból is, levelek segítségével, műsornak nevezett lobotómiával vagy aláírásgyűjtés közepette permanens szartömködés a fejekbe. Ilyen édesen előadva például a Magyar Nemzet nevű képződményben:

„A valutaalap úgy kapta vissza a pénzét, hogy annak zömét nem a polgárok fizették. Sikerült fenntartani a társadalmi békét. Nem jutottunk egyetlen IMF kormányozta állam sorsára sem, ahol a nemzetközi válságkezelés általában a pokol elszabadulásához vezetett. Hazánk azon ritka helyek közé tartozik a világban, ahol az IMF akár azzal is dicsekedhetne, hogy sikeres pályát futott be a gyámsága alá tartozó ország. Ezzel büszkélkedhetne, ha bármiféle köze volna ehhez. De nincs. Sőt, mi mondhatjuk azt, hogy az IMF ellenére értünk el komoly eredményeket, és dobtuk le vállunkról az évi több ezer milliárd forintos terhet. Abban vagyunk egyedülállók, hogy az előrelépést hitelezőink és jelentős tőkecsoportok ellenállásával szemben is sikerült véghezvinnünk.”
(Nánási Tamás MNO)
kezcsok
Alapesetben is méretes röhej az egész, de ezek a szövegek, és még sok más – rengeteg – hasonló segít abban, hogy elsorvadjon a magyar agya, és valami posványos ragacs maradjon a helyén, ha egyáltalán. Mindezeken a nagy-nagy ünnep, a szirupos glória újabb csöpögése holnap, a nagy nemzeti összeborulás, az ezer év, az István, a Mária és az egész hóbelevanc, aminek semmi de semmi értelme nincs, hacsaknem a koronázás felé vezető út újabb állomását nem tekintjük annak.

A kormányfő és Cser-Palkovics András polgármester a Nemzeti Emlékhelyen virágot helyez el Szent István király szarkofágjánál, majd a politikusok 11 órakor beszédet mondanak a Szent István Emlékév ünnepi műsorán, a Városház téren – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke korábban az MTI-t. A kihelyezett kormányülést a polgármesteri hivatalban tartják, az esemény első része a sajtó nyilvánossága előtt zajlik majd. A miniszterelnök és a kormánytagok a program során megtekintik Székesfehérvár megújított főutcáját is.
anyagcsere
Minderről bizonyára spontán felvételek, videók születnek, tán arról is, hogy a várható égi háború elől maga OV menekít ki egy szimpatikus párocskát, mint a márciusi hókavalkád idején, még ez is lehet. Itt már minden előfordulhat, miközben az ellenzék részéről egy halk sóhaj hallatszik csupán a média csatazajában:

Török Zsolt telefonos sajtótájékoztatóján az MTI-nek vasárnap, “Szent István napja előestéjének” apropóján azt mondta: ezért olyan haladó szellemű kormányt kell választani 2014-ben, amely újjáépíti Magyarországot. Az MSZP győzelmével egyaránt nyernének a nők, a kisvállalkozók, a munkavállalók és a nyugdíjasok – jelentette ki az ellenzéki politikus, akinek ígérete szerint ezeknek a társadalmi csoportoknak nagyobb jólét, több biztonság és igazságosság lesz az osztályrészük. A “hűbéri rendszer” kialakulására példaként említette, hogy dandártábornoki kinevezés lett a Szilvásy-ügy egyik ülnökének a “jutalma”. Szívós Mária, aki határozottan lépett fel a korábbi kormányzattal kapcsolatos ügyekben, alkotmánybírói talárt kapott, a 2006-os eseményekhez “logisztikai segítséget” nyújtó Budai Gyula pedig agrárállamtitkár lett – sorolta kifogásait a szóvivő. Az Orbán Viktorhoz közelálló Mészáros család Fejér megyei birtokaira az Esterházyak is büszkék lettek volna, Sánta János, Lázár János barátja pedig hű vazallusként 500 trafikhoz is közel férhetett – fogalmazott a politikus. Török Zsolt szerint a Fidesz csupán egyetlen jó hagyományt vett át Szent Istvántól, mégpedig azt, hogy tíz falunként fel kell építeni egy templomot. Csakhogy úgy módosítva: tíz falunként nem templomot, hanem stadiont kell emelni – mondta a szóvivő.
(Török Zsolt, MSZP)

A kiegészítés annyi csupán, hogy sikerült összeveszniük, így nem tudható, ki a kurva élet válthatja fel bő fél év múlva a narancsgombócot, mert az ellenzék állapota már csak egzisztencialista megközelítéssel írható le, ez a gondolkodásmód pedig nem éppen a tömegek kenyere.
14661068
„Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, ezt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni; vagy megházasodsz, vagy nem, mindkettőt megbánod. Nevess a világ bolondságán, meg fogod bánni; sirasd meg, azt is meg fogod bánni; nevess a világ bolondságán vagy sirasd meg, mindkettőt meg fogod bánni; vagy nevetsz a világ ostobaságán, vagy siratod, mindkettőt megbánod. Bízzál egy lányban, meg fogod bánni; ne bízzál benne, azt is meg fogod bánni; bízzál egy lányban vagy ne bízzál benne, mindkettőt meg fogod bánni; vagy bízol egy lányban vagy nem, mindkettőt meg fogod bánni. Akaszd fel magad, meg fogod bánni; ne akaszd fel magad, azt is meg fogod bánni; akaszd fel magad vagy ne akaszd fel magad, mindkettőt meg fogod bánni; vagy felakasztod magad, vagy nem, mindkettőt meg fogod bánni. Ez, uraim, minden életbölcsesség foglalata.”
(Kierkegaard: Vagy-vagy)

Itt tartunk, baj van, nagy.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!