Magyar vircsaft

Orbán Viktor kistestvére, mondhatni édesöccse, a valamilyen módon Vona névre hallgató Gábor, aki az ő kalapjából bújt elő anno kis fehér nyusziként, mára nagy, színtelen elefánttá nőtte ki magát, és élénken csörtet mindenféle porcelánboltban, ahová módja van betévedni. Mostanság egyre több helyen fordul meg, legutóbb éppen Romániában tette ezt, és ez a működése olyannyira eredményes volt, hogy sikerült feltennie a koronát a magyar jobboldal évek óta tartó erdélyi tobzódására, és végképp kiborította a bilit abbéli buzgalmában, hogy odakint pofázva akar itthon szavazatokat szerezni, rábaszott úgymond, és abba a szarba, amibe belekerült magával rántotta teremtőjét, a Viktort és annak bagázsát is mindenestül.

Pedig eleinte csak róla szólt a történet. Vona Gábor Romániába való beutazásának megakadályozása mellett foglalt állást hétfőn Vasile Blaga, a román Demokrata Liberális Párt elnöke, a legnagyobb ellenzéki erő vezetője. Blaga újságíróknak nyilatkozott hétfőn a Jobbik elnökének szombati kijelentéséről. Vona az erdélyi Borzonton úgy vélekedett az erdélyi magyarok helyzetéről, hogy amennyiben a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. A PDL elnöke szerint annak ellenére, hogy Vona nem rendelkezik diplomata státussal, vannak eszközök, amelyekkel megakadályozható beutazása Romániába. Vasárnap a román külügyminisztérium azt közölte, hogy csak diplomatákat nyilváníthat nemkívánatos személlyé.
600040_10151037581547630_644881833_n_1342704238
Blaga felvetése a beutazás megakadályozására rímel Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő vasárnapi javaslatára. Diaconu szintén Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, illetve a Jobbik romániai betiltását kezdeményezte. „Megéltük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban” – írta Bogdan Diaconu az Adevarul című bukaresti napilapban. Diaconu nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és tiltsa be Románia területén a Jobbikot.

Itt, ezen a ponton kezdődött az egyre kerekebbé váló történet, amely ebben a stádiumában még jól is jött volna Viktornak, e pillanatban – gondolhatta – működhetett volna az általa oly kedvelt szeletelő taktika, a szalámizás, mert nem látszott, nem gondolhatta, hogy Basescu képében, aki amúgy eleddig haverjának számított, őt és Romániában oly szívesen lovagló csapatát is eléri a szeletelő kés, és egyszer csak becsap a mennykő, pedig ez történt. A román elnök is kiakadt, elmondta a véleményét a mai magyar tobzódásról, úgy kendőzetlenül, és nem csomagolta cukrospapírba, mint a rohadt Unió, amelyik ugye ok nélkül utál minket, és belepofázik a legbensőbb dolgainkba. Ezt ugyan nem teszi, ezt a mi übermenscheink tették tőlünk keletre – na meg délre és észak felé főképp -, azt vizionálva, hogy szó nélkül marad a balfaszságuk, és mit ád Isten, nem maradt. Míg Szlovákiába és a Vajdaságba csak itthonról küldözgették a hülye üzeneteiket, Erdélyt valahogyan hazai terepnek vélték, és egyenest oda utaztak, hogy addig ráncigálják a húrt, amíg végül is el nem pattant.
orban_50
A magyarországi politikusok nagyon pofátlanokká váltak, valószínűleg jövőben már nem járulunk hozzá a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megtartásához, jelentette be hétfő délelőtt Marosfőn Traian Băsescu államfő, írja a maszol.hu. Románia kész vezető szerepet vállalni Magyarország rendreutasításában, mert az utóbbi időben feszültségi góccá vált a régióban. Az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és ez többé nem fordulhat elő – fogalmazott Băsescu a külhoni románok nyári táborában. Hozzátette, eddig azt hitte, hogy „tudnak rendesen viselkedni”, de idén „pofátlanokká” váltak a magyarországi politikusok.

Lesz még ebből hörgés itthon, az kurvaélet, élénken dolgozhat a Fidesz agyhelyének trösztje, hogyan lehet kievickélni a pöcegödörből, de hogy az emúttnyócév, Gyurcsány meg Bajnai benne lesznek, az hétszentség.

Milyen érdekes azonban, hogy ugyanígy vircsaftoznak nálunk az osztrákok Orbán szerint azzal a különbséggel, hogy ők a földjeinket művelgetik, és nem az agyunkat akarják gyomlálni, mégis csak a baj van velük, ha az állítólagos magyar érdekről van szó.
semjen_lo
Orbán Viktor első kormányzása idején 2001-ben hirdette meg a harcot az „osztrák vircsaft” ellen. Erre elköltöttek minden eredmény nélkül 2 milliárd forintot. Akkor is a választási kampányra akartak produkálni zsebszerződéseket, de ez nem sikerült, és a mostani akciónak is ugyanez lesz a sorsa. Mert miközben szavakban a kormány megvédené a magyar földet a külföldiektől, az új földtörvény azzal, hogy kimondja, csak földműves vehet földet, az évek, évtizedek óta Magyarországon élő, helyben bejelentett lakhellyel rendelkező, ott gazdálkodó külföldieknek is lehetővé teszi a tulajdonszerzést. Nagyjából 2 ezer uniós állampolgárt érinthet a jogszabály. Őket ugyanis nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a magyar gazdáktól.

Így jártatok Viktor baszki, a sógorok vircsaftolhatnak itt, ti ott – úgy tűnik – már nem, és Semjén kilovagolt Romániából.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum