A sorsunk akkor dőlt el, amikor a mindenható úgy döntött, hogy 1963. május 31-e legyen a mérföldkő a magyarság életében, és ez okból a Földre küldte a modern kor megváltóját, aki az Orbán Viktor nevet nyerte el a keresztségben. Már ha volt ilyen, hiszen a párttitkár apa nem igazán feltételezte a szentség kérését, de hát mindegy is a végkifejlet szempontjából.
Volt azóta térdre csuhások, meg katolikus buzulás – most éppen itt tartunk –, ám egy dolog állandó a változó világban, és ez a futball. Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója, gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak, sorkatonai szolgálata után 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt, 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005–2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is. 2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését, ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is. (Wikipédia)
Ez a rögeszme – mármint a labdarúgás imádata – határozza meg a tudatát. Első miniszterelnöksége alatt még nem volt meg a kellő eszköz (2/3) arra, hogy lázálmait az egész országra kiterjessze, ezt az esélyt 2010-ben kapta meg, és mint kontrollálhatatlan manus, alaposan él is vele. Stadionokat épít rengeteg lóvéból, grátisz állami pénzeket nyom futballklubokba, stadiont épít magának kisvasúttal, etc. Nem folyatom, fölösleges. Míg többen azt mondják, hogy ez milyen fasza, én azt mondom, nem. Ízlések. Most azonban új szintre lépett a dolog, ím ígyen:
Elfogadta tegnap délután a parlament a jövő évi költségvetést megalapozó adótörvényeket. A kormány ismét zárószavazás előtti módosító indítvánnyal írta át a korábban már benyújtott adócsomagot. A kabinet az utolsó módosításával gyakorlatilag adómentessé tette a dolgozók meccsre járását. Jövőre már korlátlanul lehet adómentesen sportjegyeket-, bérleteket osztani a dolgozóknak. Idén még a kulturális események belépőivel közösen 50 ezres határ érvényes, jövőre a korlát csak külön az utóbbiakra maradna.
A téboly immár magasabb szintre emelkedett, ez az az ország, ahol a fizetés egy részét futballjegyek formájában lehet majd kézhez venni. Ha nem röhögnék, akkor zokognék hiábavalóan. Orbán Viktor a 2002-es kormányváltás után sem szakadt el a futballtól. Többször pályára lépett az NB III-as, majd később a másodosztályba feljutó felcsúti csapatban, ahol 2004 őszén még edzést is vezetett. Felcsútról származó információk szerint a klub elnökségi üléseit rendszeresen Orbán programjához igazították, a pártelnök figyelmét a legkisebb részletek sem kerülték el, sokszor a csapat összeállításába is beleszólt. (origo)
Mindebből kitetszik, hogy Magyarországból futtbóliát igyekszik kreálni a maga kénye szerint. Nem is volna ezzel baj, ha a mostani szokásosan villámgyors törvénymódosítás ne a ’zemberek létébe tapodna. Nem szeretem a focit, legalábbis annak magyar változatát. Ha most bónuszokat kapok, hogy lessem az ő lidérceit, zsömlém lesz-e, vagy csirkelábam – mint nyugdíjas eledel -, ez a tét.
Én nem szeretem a focit, nem is értek hozzá: tisztára Dávid Ibolya vagyok.
Vélemény, hozzászólás?