Elhíresült Orbán mondása a meccsről, amely addig tart, amíg ő meg nem nyeri. Amikor ez elhangzott, akkor még nem tudtuk, hogy úgy kell értelmezni a dolgot, nem azért fog megnyerni akármilyen meccset is, mert ügyesebb, okosabb vagy kitartóbb az ellenfelénél, hanem a körülményeket alakítja úgy, hogy neki kedvezzenek. Bármi áron, kifulladásig. Amikor Magyarországon a jogállam haláláról beszéltünk és beszélünk, ott volt egy apró sziget, a bíróságok, amelyeket még nem sikerült teljesen letarolni és neresíteni.
Üdítő ítéletek születtek és születnek olykor még ma is, amelyek azt a hamis illúziót keltik az emberben, van még remény, most azonban azt kell tapasztalnunk, nem igazán. Mert amíg a bíróságok alsóbb szintjeit esetleg még megkímélték, vagy nem voltak képesek a maguk képére formálni, a Kúria, mint a perek vége már Fidesz kézben van, így a meccs ebben az esetben addig tart, amíg addig fellebbezget a delikvens (Fidesz, Orbán), míg odáig nem jut az ügy, s ott már biztosak lehetnek abban, hogy győznek. Ez elég sötét jövőt fest elibénk.
Ha csak egy hírt nézünk tegnapról, amely arról tudósít, hogy másodfokon is elveszítette sajtóperét az RTL ellen Orbán Viktor, akkor csettinthetünk, mintha minden rendben volna. A bíróság ugyanis azt mondta ki, ami helyes, miszerint a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. Mint emlékezhetünk, Reisch úr, a SPAR vezére egy osztrák lapban állította, hogy Orbán családjából valakinek fájt a foga a bolthálózat magyar részére. Régi történet.
Ezt a hírt aztán számos magyar médium hozta, Orbán pedig mind az összeset beperelte, de ami az érdekes, Reisch urat meg nem. (Talán akkor előkerültek volna bizonyítékok.) No most, amikor az RTL tegnap boldog lehetett, a Pécsi Stop meg nem, mert őket ugyanebben az ügyben elmeszelték, mert már a Kúriáig ért az ügy. Az RTL kapcsán is megjegyezhető, még ott is tart a meccs, mert Orbán még nem győzött. Ugyanakkor a Kúria döntése a sajtószabadság szempontjából is érdekes, de erre csak tényleg azért utalunk, hogy tisztán lássanak.
Nos, a Pécsi Stopnak (a Kúria szerint) azt kellett volna bizonyítania, hogy Reisch úr tényleg mondta-e az osztrák lapnak, amit mondott, ez a felfogás pedig beláthatatlan következményekkel jár. Ad abszurdum nem lehet közzé tenni – mondjuk – egy MTI hírt, mert előtte utána kellene járni, hogy igaz-e. Ez így nem megy, egyrészt, másrészt pedig nem is ez az érdekes, mert a cél nem is ez volt, hanem, hogy Orbán győzzön. Úgy tartják, ez az ítélet dominó-effektust vált ki, tehát retteghet mindenki.
De, hogy a Kúria már mennyire a kormányzó párt és Orbán zsebében van, arra itt van egy szintén tegnapi elriasztó példa, a Líra ügye, akiket szintén ez a társaság meszelt el azután, hogy alsóbb szinteken győztek. Emlékszünk még a híres vesszős perre, amelyben az alsóbb fokú bíróság a könyvkereskedőnek adott igazat, mondván, a hatályos rendelet ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. Egészen egyszerű nyelvtani történet volt, ötödikes szintű.
A Kúria azonban arra jutott, a rendelet értelmezése az elsőfokú bíróságnál hibás volt. Belementek egy erőltetett szövegértelmezésbe az alaptörvényig visszanyúlva, de indoklásukban nem is ez volt az érdekes, hanem, ahogyan a politikát beemelték a perbe. Ezt mondták: „Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket” – és ezt nem kellett volna, ugyanis a per nem erről szólt, hanem arról, hogy az akkori törvényszöveg szerint a könyvesboltnak volt igaza.
Mindez azonban kies hazánkban mit sem ér, a lényeg abban van, hogy az ügyet nyilvánvalóan csak az akkor hatályos jogszabályok szerint kellene értékelnie a bíróságnak, most azonban azt mondják az azóta beiktatott módosítás őket igazolja, hiszen minden kétséget kizár a jogalkotó szándékával kapcsolatban. Nevezhetjük ezt visszamenőleges ítélkezésnek, de itt is látszik, meddig tart egy meccs. Eddig. Ilyen körülmények között Magyarországon csak az Alkotmánybíróság marad jogorvoslatra, amit pedig ismerünk. Rosszabb, mint a Kúria.
Végső esetre ott van Strasbourg, ahol a delikvens nagyon hosszú idő után nyerhet végleges jogorvoslatot, ebben az esetben azonban arra kell rámutatnunk, az ott született ítéleteket a magyar állam semmibe veszi, nem tartja be, és itt zárul az iszonyú kör. Bízvást nevezhető ennek, mert mint látszik, eljutottunk oda, a bíróságon most már csak a Fidesz (Orbán) győzhet, s innentől fogva tényleg azt csinálnak, amit csak akarnak. Nem emlegetném feleslegesen Putyin rendszerét, pedig ez már tényleg az. Ide jutottunk.
Ha a magyar állam nem tartja be a stasbourgi ítéletet, akkor a magyar állampolgárnak se kéne betartani a kúria által felülbírált ítéletet. Főleg, hogy a kúria elnöke egy Romániából importált senki, bírói gyakorlat nélkül. Aki miatt még törvényt is kellett módosítani, hogy az lehessen. Aki ismeri, a szerint ritka ellenszenves egy NERber.
Hmm, jó ideje már hogy cseppet sem érdekel semmilyen ezek által hozott szabály. No persze igyekszem elkerülni a velük való szándékos összetűzést.
Nekem könnyű, nyuggerként már pont leszarhatom ezeknek mi tetszik vagy sem.