Miheztartás végett ezúttal országvédelmi akcióterv készül a nagyvilág számára és persze ellen, meg a magyar őslakosok szórakoztatására, tekintettel a szilveszterre. Mindezt az Őrség madara, Rogán Antal tette közzé, és nem, nem húzódott széles mosolyra a szája. Most vagy tényleg hiszi, amit mond, és akkor ez az ország maga a Százholdas Pagony, Rogán pedig Füles reinkarnációja, vagy nincs meggyőződve arról, hogy igaz volna, ami kijön a száján, ergo: hazudik. Ez utóbbi tűnik valószínűnek megtapasztalva az utóbbi idők fideszes locsogásait, ami nekünk fájhat, de nem ez a baj. Csupáncsak bohócot csinál az egész kurvaországból (Fletó nyomán szabadon), mert külső támadás fenyeget, ez az új mantra. Hogyan ki, kit meg mit, nem tudni, de lehet, hogy Pataky UFO-i lesznek a hunyók. Csakis.
Az történt, hogy elfogyott az ellenség. Időnként még felbukkan a tablón Gyurcsány kezében véres karddal, de Bajnai libái a feledés enyészetében, az eeemúttnyóc már sűrűen zajló öt, ami itt történik a szemünk előtt. Minden belső ellenség a porban, a civilek éppen csak készülődnek a piros sarokban, és az összes fellelhető kommunistát is fölszívta a Párt és folyománya, a keresztes vitézek gyülekezete. Harcolni azonban muszáj, így találtuk magunkat egyenest a Negyedik Világháborúban, Kövér László sajátos történelem-értelmezésében, ami ideától az embernek visítva kéne röhögnie, ha olyan kedve volna, de éppen nincs. Ilyen alakok miatt nincs. Meglelték minden magyarok ősbaját, az idegen érdekeket, amivel nyomorgatnak minket, igazán ideje volna már egy alapos békamenetnek, szólít a haza, fiúk.
Mindez azonban elveszik a szavak rejtett varázsában. Mert ízlelgessük csak azt a gyönyörűséget, hogy országvédelem. Mintha erősen hajazna a nyugdíjak megvédésének aktusára, meg a nyugdíjpénztárak garázdálkodásától való megóvás könnyed bájára, amiből láttuk, mi kerekedett. Jobb lenne felejteni, legális házipálinkába folytani az emlékeket. Meg egyáltalán, ami megvédődött eddig a NER-ben, az minden a köpedelem aljává vált legott. Munkahelyek, oktatás, egészségügy, etc. A szegényeket annyira sikerült megvédeni, hogy éppen már büntetőjogi kategória, ha valaki a templom egere, cincogni minálunk nem komilfó foglalatosság. Így megy ez errefelé, ha valamit megvédenek. Amit el lehet szabni, azt elszabják.
Ilyen rálátásból az ember gyereke nem sok jót vár attól az országvédelmi programtól, amelyben szó lesz majd a kitiltási ügy válaszlépéseiről, amibe bizonyára bele fog remegni az imperialista bagázs, nem lennék most a helyükben. Meg azért sem, mert ez a direktíva arról is gondoskodni szeretne már megint, hogy azt a lóvét, amelyet a saját pénzükből megtermeltek a megszentelt magyar földön, azt hagyják már itt, a Fidesz-zsebekben. Meg ilyeneket terveznek, ami így első ránézésre maga a téboly, de ez a létbeli állapot már egyáltalán nem újdonság. Ilyképp be kell látnunk, hogy Menyhárt Jenő maga volt a vátesz, amikor a szép új világról ordibált hajdan, még messze azelőtt, hogy Orbán kizavarta azokat az oroszokat, akik akkor már rég útra keltek. És most hívja őket édes altatókkal.
„Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk, / Egy palackba zárjuk a szellemünk, / Én örülök neki, hogy itt lehetek, / Mert itt tervezik az isteneket. / Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk, / Csak előbb lágyan tönkremegyünk, / Te se engem, én se téged, / Minket már a bűn se véd meg./
(Európa Kiadó)
Vélemény, hozzászólás?