Olyan országban élünk, amelyben áprilisban, az országgyűlési választással egy időben lehet népszavazni ilyen kérdésekről: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” Továbbá: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?” Illetve még másik kettő, amelyek azt akadályozzák meg, hogy az iskolában voltaképp szó essen a szexualitásról, hagyva ezt a túlképzett szülőkre, akik majd meglepődnek, ha a tizenhárom éves lányuk egyszer csak terhesen tér haza. Bár a haza mint nemzet az ilyesminek örül.
A két idézett kérdés kapcsán büszkeség tölti el Orbán sajtóját minden porcikájában amiatt döngetve a mellüket, hogy Neria az első ország a világon, „ahol az embereket megkérdezik arról, mit gondolnak a genderideológiához kapcsolódó kérdésekről”. Hogy ennek így, ebben a formában örvendeznek, azt mutatja, egyáltalán nincsenek tisztában a gender fogalmával, hanem olyan szitokszóként használják, mint amilyenné Orbán a liberálist tette, jelezve ezzel is helyünket a középkori világban, ahová egyre inkább belesüppedünk. Lehangoló az a sötétség, amit a Fidesz áraszt magából, ám, ami miatt szólani kell újólag, az a bíróság, amelyik szintén kezdi elveszíteni az eszét.
Nem a „Meseország” című könyv robbantotta ki a magyar genderháborút, de jó csatamezőt kínált neki, amelyben a Magyar Nemzet odáig ment, hogy a könyvet, amely arra tanít, hogy legyünk elfogadóbbak egymással, illetve a könyv kiadóját pedofilnak nevezte, ami a józan ész vizsgálata szerint elképesztő és aljas állítás, de a bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) szerint nem az. Holott első fokon fokon még bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezték a Magyar Nemzetet. Most épp ellenkezőleg, ami döntésbe minden bizonnyal belejátszott Orbán elképesztő kijelentése, amikor kapcsolatot tételezett a homoszexualitás és a pedofília között.
No most, hogy Orbán hülye, az egy dolog, de, hogy a bíróság, amely a fentebb vázolt elképesztő ítéletet hozta, indoklásában Orbán tébolyult kijelentésére hivatkozzon – mint az most megtörtént –, az már csak kinyitja a bicskát az ember zsebében. Mint most az enyimében. Noch dazu, innentől tételezhetjük, hogy a miniszterelnökségről ürgebőrbe kötve ítéletek is érkeznek, érkezhetnek, mert a bírói kar a tiszteletre méltó kivételektől eltekintve kezd nagyon szomorú állapotba kerülni. Ennek jele az is, hogy Schadl odáig merészkedett, igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából.
Innen pedig már csak földrajzi okok miatt is egy lépés csupán Völner, aki kézen fogva vonja maga után igazságügyi miniszterünket, aki, mint emlékezhetünk maga Varga Judit. Neki újólag csak egy fogalmat ajánlanánk a figyelmébe a fent írtak okán, azt: jogállam, és annak ha nem is a definíciója, amit nem ismer, hanem legalább a folyományai. Varga Judit azonban ilyen piszlicsáré ügyekkel nem foglalkozik, hanem szügyig merül ő is a genderezésbe, és ezen a napon, amikor a bíróság ilyen különös ítéletet hozott, ő is hozzá tette a magáét: „Az Európai Bizottságnak nem tetszik, hogy ellenállunk az ideológiai nyomásgyakorlásnak, és megállítottuk az LMBTQ-lobbit az iskolák kerítésénél.”
Mindebből kitetszik, hogy Varga Judit nem miniszter, hanem propagandista a rosszabbik fajtából, de ezt is tudjuk rég, hiszen Orbán annak idején kimondva azért vette fel, hogy védje az ő hátát a veszedelmes Brüsszelben. Varga ennek a feladatnak megfelel, a bíróságok – amelyek pedig a felügyelete alá tartoznának – pedig úgy néznek ki, ahogy. Varga Juditnak már rég vennie kellett volna a motyóját és elvonulni hegedülgetni, dekázgatni. Mint ahogyan annak a bírónak is, aki Orbán aljas állítását indokként idézve ítélkezik. Eszerint pedig a Meseország kiadója pedofil – vagy annak nevezhető –, mindez pedig azon a napon, amikor megjelent a magyar pedofilok listája.
Szintén a gyermekvédelemre hivatkozva utána lehet nézni a dolognak. Ám ad egy: lusta vagyok, nem nézem meg, hogy Kaleta rajta van-e, de az ő nyomora kevéssé érdekel. Sokkal inkább az (ad kettő) – mivelhogy a lista két napja éles –, hogy az elkövetkező napokban hány embert fognak emiatt megverni kies hazánkban, mert ugyan a szándék még csak-csak érthető, a módszer azonban itt is középkori. Mi más is lehetne, ennyire futja, megbélyegezni mindenkit, és gyűlöletet szítani mindenki ellen. Most már úgy tűnik, bírósági jóváhagyással és áldással azért, mert maga Orbán Viktor is azt mondta. Ez bizonyos szempontból maga a vég. Vagy a vég kezdete.
Vélemény, hozzászólás?