Az erő lándzsahegye

Emlékszünk Nyikanor Ivanovics keserű sorsára A mester és Margaritából. A lakóbizottsági elnök Korovjov tréfájának lett az áldozata, ennek következtében egy köteg dollárt találtak a szellőztetőjében, amitől a bizottsági elnöknek kezdett elmenni az esze, és azt ordítozta, hogy az ellenőrök, akik miatt most sorsa beteljesedik, a sátánnal cimborálnak. Ez a kis jelenet jutott az ember eszébe a hírt olvasva, amely arról tudósított, hogy a NAV emberei házkutatást tartottak az MMM (Márki-Zay pártja) irodájában.

Szalma Botondnak, a párt kampányfőnökének van humorérzéke, hiszen kijelentette: „lehet, hogy dollárt kerestek”, majd jó munkát kívánt a NAV-nak a tényfeltáráshoz. Nem akarnánk a kampányfőnök fényes jókedvét lelohasztani, de néhány napja idéztük Virág elvtárs örökbecsű alapigazságát arról, hogy öt perc alatt bárkiről képes bebizonyítani, hogy bűnös, s körülnézve a NER-ben, olybá tűnik, hogy kezdünk megint ilyen időket élni. Illetve annyiban módosítanunk kell a látleletet, hogy inkább putyini lesz a kor, és nem Rákosi No.2.

Mert nem csak Bulgakov ugrik be épp, hanem Politkovszkaja is, akinek az Orosz naplójában ráismerünk Orbánra és a rendszerére is. Kicsi, savanyú, sárga, de a miénk a kis magyar putyinizmus, ahogyan az MMM lerohanása is mutatja. Hajlamosak sokan azt hinni, hogy ami a napokban történik a Fidesz által, az nem egyéb, mint a pedofil botrányról való terelés, de ez nem egészen így van. Ez ilyen ráfutásos készülődés a nyári választásokra, amelynek Márk-Zay pártja nem az első, de nem is az utolsó áldozata, mert az osztályharc fokozódik.

Az MMM a legutóbbi választáskor még nem létezett, így hát a „guruló dollárok” kapcsán nem lehetett úgy megbüntetni – őket a másik ököl, az ÁSZ által -, mint az összes többit. Olyan százmilliókra, amely összegek lehetetlenné teszik, hogy kampányoljanak, sőt, a létezésüket is voltaképp, úgy van tehát egypártrendszer, hogy nincsen. Be még nem tiltották őket, csak épp totálisan igyekszenek ellehetetleníteni, miközben azt a látszatot keltik, minden törvényes, csak épp ezeket maguknak hozzák, saját használatra és örömre.

Politkovszkaja magyarított világa látszik abban is, ahogyan a napokban Fekete-Győrt és Varju képviselőt is elítélték. Úgy tűnik, változott a taktika. Eddig egy-egy nagyvadat szoktak választások előtt vezetőszáron mutogatni, most sok kisebb ítélettel cukkolják a híveket, és igyekeznek sakkban tartani az ellenzéket. Sűrűsödik az élet, vadul a rendszer, és ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg. Mi mindahányan potenciális célpontok vagyunk a szuverenitásvédő törvény és hivatal céltábláján. Mindenkiről kerülhet valamilyen kartoték.

Ugyanakkor fogynak a bábuk is Orbán sakktábláján. Kidőlt két eddig kiválónak hitt ügynök (Varga meg Novák), és már a Nemzeti Múzeum élére sem sikerült új kádert találni. Régi, kiszolgált és bizonyított bútordarab immár a Demeter Szilárd nevű, akinek most az NM mellé kreálnak egy múzeumi holdingot hat tétellel, amelyekben kifejtheti majd áldatlan tevékenységét, mert a koravén fiatalemberről eddig más nem derült ki, hogy bár különös gőzök és gázok vannak az ő fejében, viszont megbízható katona.

Hogy nem lesz semmi az ő működése, mutatja a főnöke, Csák miniszter méltató beszéde is róla. A huszárbajuszos kultúrhős azt mondta erről a Demeterről, hogy ő „az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét”.  – Ez annyira szép, hogy semmi értelme nincsen. Így nézzük csak Csák miniszter bajusza végit, az égnek meredőt, és azon megy a morfondír, mit akarhatott mondani a költő. Nagyot. Más célja nem volt. Meg erőset, ami így sikerült.

Viszont az ilyenek kezébe tétetett a magyar kultúra szétverésének feladata, s abban egészen biztosak vagyunk, sikerülni fog. Már most is csak a füstölgő romjai látszanak. A lényeg azonban az erő, amit ezzel is, a NAV-val is, az ÁSZ-szal is meg lehet mutatni, mindennel csapást lehet mérni az ellenségre, ahogyan a rendszer kezd a totális tébolyba fordulni, mint azt a fentiek is mutatják. Mi is fogyunk, de a Fidesz is, hiszen nem csak a legfölső szinten vannak bajok, hanem lentebb is mutatkoznak, amit szintén megmutatok.

Tiszaföldvár fideszes alpolgármestere ugyanis videóval dokumentált hőbörgésbe keveredett egy helyi kocsma előtt, mert biztosan komolyan vette Orbán utcai harcos identitását. Ezen túl a nép egyszerű gyermekének lelkivilága mutatkozott meg benne, viszont lemondott. Közleményében arra utalt, hogy hibásan kezelte a Barcza Borozóban történt eseményeket, s mivel tán ideológiailag nem elég képzett, csendesen távozik. Viszont, mint tudjuk, “A törvény mindenkire vonatkozik. Kommunistákra tízszeresen, százszorosan”.

Azt várjuk tehát, hogy Szijjártó is magára vegye ezt az erkölcsi útmutatást. Ugyanis még az is történt a tegnapi szép előtavaszi napon, hogy még fillérekért sem kellett senkinek egy nyüves lélegeztetőgép sem, amelyeket annyak idején a fürkészek és portyázók százmilliárdokért szereztek be Szijjártóval az élen. Az egész sztori vastagon bűzlik, és több bűncselekményt is takar, amihöz képest az MMM-nél van házkutatás, külügyérünk meg épp az Iránnal való cimboraságát dicsőíti, ami megint érdekes sztori. Elképesztő ez az ország, sokadjára is.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
5 hozzászólás “Az erő lándzsahegye
  1. kovacs_ugynok szerint:

    Újfent csak azt tudom mondani, hogy a jelenlegi un. „ellenzék” nem képes képviselni a magyar állampolgárok érdekeit a lator hatalommal szemben. Persze van egy kis különbség a „nem képes” és a „nem is akarja” közt. Utóbbi abból derül ki, hogy nincs egyiknek sem tömegbázisa. A Brian életéhez hasonlóan, vagy önjelölt próféták, vagy maguk se tudják népfront vagy népe frontként zavaros eszméket és célokat követnek, amivel egy normális ember nem igazán tud azonosulni. Magyarul, mivel semmihez nem értenek, a munka is büdös, politikus lett belőlük. Amiből páran szépen meg is tudnak élni. Kivéve Hadházyt persze. De egy csirke nem csinál forradalmat a tyúkólban.

    De ez csak a bevezető volt a témához. Az pedig az kérem szépen, hogy az ilyen politikai megrendelésre történő vegzálások is vastagon bűncselekmények. Ha egy pártot vegzálnak a hatalomba furakodott bűnözők, akkor bizony a pártvezetés hibája, hogy megtehetik. Senki ne feledje, az a pár bűnöző nem tudna a hatalomban maradni a szervilis kisemberek nélkül. Azok nélkül akik felsőbb utasításra kiadják a parancsot, és azok is akik az esküjükkel ellentétben kimennek és vegzálnak. Közhely, hogy Auschwitzben is voltak őrök, és a legtöbb nem kerülhette el a jól megérdemelt büntetését. Ha el is bújtak, utólag le lettek vadászva. Persze itt még nem tartunk. Ezért lenne szükség Magyarországon egy alulról szerveződő pártra, aminek van tömegbázisa, és ha az állami szervek nem akarnak fellépni a jogtalanul elkövetett bűncselekmények, állami szervezetbe furakodott bűnözők ellen, akkor lennének akik ezt megteszik helyettük is. Ez egy kényszer, és az USA se volt mindig jogállam.
    Mára legyen elég ennyi, nem ártana ezeken másoknak is elgondolkodni. :/

    • Nyista szerint:

      Kedves kovacs_ugynok! Szerintem a jelenlegi helyzetben nem alulról szerveződő tömegpártra, hanem alulról szerveződő ellenállási mozgalomra van szükség! Aztán az említett, teoretikus ellenállási mozgalomnak lehetne egy politikai szárnyat amely a diktatúra megdöntése után elindulhatna az akkor már szabad választásokon. De ez Magyarország, ahol magyarok élnek, akik gyűlölik a demokráciát viszont szeretik a zsarnokok seggét nyalni. Ezért a dolog eleve esélytelen. Vannak persze kivételek, de a nagy ehészen ez semmit nem változtat.

  2. polyvitaplex szerint:

    Annyival egészíteném ki Rezedát, hogy Magyar Péter beszámolójából tudjuk, nemcsak ellenzékiekre, civil szervezetekre vagy Iványiékra lehet ráküldeni ellenőröket, hanem fideszesekre is, sőt egy kormánytag férjére is.
    Van egy kis reménysugár, hogy egyszer majd Szijjártóhoz is ki fog menni a NAV vagy a KEHI. Nincs kizárva, hogy akkor már mindkét szervet Demeter Szilárd fogja igazgatni, sőt az utasítást is ő adja majd, miniszterelnökként.

  3. Yeti szerint:

    A levegőztető masinákat a csigagyárban őrizhetik, mert az se kell a kutyának sem. Szintén milliárdokat tolta bele – megfelelő zsebekbe.

  4. Yeti szerint:

    „népfront vagy népe front” – egyik sem , hanem Gyurcsányné front.
    De mit adtak nekünk a blüsszeliek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum