A svéd fagylalt

Diplomáciai nagyüzem volt tegnap a Karmelitában. Nem olyan, mint augusztusban, amikor minden féle diktátorok, keleti despoták és hasonszőrűek buliztak az erkélyen cél és értelem nélkül, viszont a propagandasajtó nagy hangon ordította Orbán dicsőségét. Azzal a lényeggel, hogy milyen nagy ember is az ő kisemberük, lám, a fél világ a lábai előtt hever, miközben tűzijátékkal szórakoztatja őket a húgymelegben.

Ezen a cirkuszon és a kirakaton kívül nem sok értelme volt az egésznek, hacsak nem az, hogy megmutatta Orbán helyét a palettán, miszerint olyanokkal bazsevál együtt, akiknek másutt a szagát se nagyon bírnák. És ez a szag beleivódott egyetlenünk ruhájába, párlik ki belőle, hogy honnan jött és merre tart, ez pedig nem igazán a ma civilizáltnak nevezett világ, hanem annak a pereme, amelynek az a célja, hogy bomlassza azt.

Augusztusban már zajlott a svédek NATO csatlakozása körüli cirkusz, már a Hende vezette parlamenti küldöttség is rég hazajött a messzi északról azzal az ígérettel hagyva ott őket, hogy a magyar parlament most már aztán mindjárt ratifikálja a NATO csatlakozásukat. Mert nem akarnak ők az utolsók lenni, ha a törökök is meggondolnák magukat, aminek az ára, mint ismeretes, hogy Erdogan F16-osokat tudjon venni magának.

Innen nézve Erdogan is zsarolt, de tárgyiasult formában. Orbánnak azonban ilyen ötlete sem volt, hanem az lett kitalálva, hogy a svédek azt hazudják a mimagyarokról, itt sérült volna a jogállam. Az Uniónak is ez volt a baja, és ezek szerint igaz lehetett, mert a magyar kommunikációban az terjed, hogy százhúsz százalékban helyre állították a jogállami kifogásokat, csak, hogy jöjjenek a pénzecskék gyorsan és minél előbb.

Ebből az aspektusból az az érdekes tehát, hogy ezek szerint a svédek sem hazudtak, ha egyáltalán, de ez olyan jól hangzik, hogy azóta is ezt ordibálja Orbánnal együtt az összes aljasajtója. Mint ahogyan tegnap is, amikor arról számoltak be, hogy a magyar despota meghívta a svéd miniszterelnököt, hogy vele a NATO csatlakozásukról tárgyaljon. Magához rendelte mintegy, legalábbis a külvilágnak szánva, mert sürget az idő.

Ugyanis a törökök váratlanul bejelentették, ezen a héten, de egyes lapok szerint már tegnap végeznek azzal a nyüves ratifikációval, így az lesz majd, hogy kies hazánk nem tudja tartani illékony szavát, ami az volt, nem mi leszünk az utolsók, akik útját állják a svédek szövetségbe való belépésének, de ezek szerint mégis így lesz. Vagy, ha nem, akkor újólag kiderül, az egész eddigi cirkusz teljesen értelem nélkül való volt, vagy ebben sincs saját döntésünk.

Itt bevillanna a ma oly népszerű szuverenitás fogalma, amiről az is kiderült Lánczi SZUH vezér előadásában, hogy mégis csak a sajtó ellen is fog irányulni (vö.: jogállam és a svédek hazugsága), de ez ma mellékszál, csak a kép kereksége miatt jutott eszünkbe. Jelen történetünk szempontjából az a lényeges, hogy Orbán a törökök lépése miatt villámgyorsan meghívta magához a svéd miniszterelnököt a csatlakozásról tárgyalni.

Holott egyáltalán nincs miről, így nekünk olybá tűnik, ez a meghívás csak a mundér tisztába rakása és az ego építése miatt volt fontos, természetesen mindenféle hátsó szándékokkal. Ezek pedig a következők: Orbán magához rendeli a svéd kollégát, majd közli vele az Origo előtt, hajlandó gesztust gyakorolni, és ő személyesen engedi be a NATO-ba az oda annyira áhítozó északiakat. Plusz a képek a világnak meg a bávatagoknak a nagyságról.

Amikor a meghívás tényét közölték Orbán összes lapjai, kivétel nélkül hozzácsaptak a hírhez egy svédgyalázó passzust, már csak megszokásból is, és mindezek után várták azt, hogy ez a svéd „fickó” – akárha régebben a holland – hanyatt-homlok rohan a Karmelitába, hogy őfelségétől megkapja a csatlakozási engedélyt. És nem. Egyáltalán nem, sőt a svéd fickó azt üzente a külügyminiszterével, hogy „nem látja értelmét a tárgyalásoknak”. Visszanyalt a fagyi.

Az ilyet úgy hívják a sarki ivóban, hogy maflás. A nagyvilág felől közelítve és Orbán lengedező szagára utalva pedig kijózanító diplomáciai pofon, amely arról szól, hogy a svédeket már egyáltalán nem érdekli sem Orbán, sem Hende és az ő küldöttsége, sem a magyar parlament bólintása, mert enélkül is jól elvannak a NATO-val kötött különalkuval. Aztán, hogy a török jóváhagyás után, ahogyan Orbán egyedül marad a szégyenével, mi lesz, ma még lutri.

Kormányzatunk lefagyott. Most reggelig még nem hallottunk tőlük reakciót, miként óhajtanak kimászni az ürülékkel teli gödörből, ahová belenavigálták magukat, de vélhetően onnan már nincsen visszaút. Lehet itt majd ordítozni a sajtójukban a hülyéiknek, lényegtelen, mert mindenki más látja, hogy az istenük nem egyéb, mint egy kis szarkavaró pöfeteg, akivel komolyabb helyeken már szóba sem nagyon állnak. Az ő szégyene ez, és a miénk is.

A svéd visszautasítás, amiben benne volt az is, látják, miket delirál össze Orbán a közösségi oldalakon nekünk szánva, szánalmassá teszik az egész történetet, amit majd az sem tesz helyre, ha augusztusban megint tele lesz az erkély kiskirályokkal. Rajtunk Teleki levelének billoga: „szószegők lettünk…a gazemberek oldalára álltunk…hullarabalók leszünk…a legpocsékabb nemzet…” – Bizony, mindez ma is mind igaz, illetve újra az. Csókoltatunk mindenkit.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
11 hozzászólás “A svéd fagylalt
  1. kovacs_ugynok szerint:

    Anno, még a rendszerváltás környékén, sokan kivándoroltak (főleg romák) Svédországba. Szóval, a svédek nagyon is tisztában lehetnek a magyar „kormány” viselkedésével. Az akkori kivándoroltak leszármazottai közül már páran vezető politikai pozícióban lehetnek a svédeknél.

    Szóval, az orbánnak és holdudvarának megint sikerült Magyarországot, a magyar embereket lejáratni a külföld előtt. Miért hagyják ezt a magyar emberek? :/

    • Anarchista szerint:

      Még sokáig. Mert a magyar emberek nagy része ilyen gyáva, alattomos és ostoba. Ezért imádja a gecit.

      • dobrevrajongo szerint:

        ja, itt vagy például te erre az élő példa.
        Egy geciző, idiótán általánosító ostoba tróger.

        • Anarchista szerint:

          Bezzeg te maga vagy az intellektus és a bátorság te bőgatyás, vidéki szardarab!Olyan vagy mint a többi pusztai söpredék. Az a szerencse, hogy nem kell semmit tennem, mert mind megdöglötök, hála a dagadt gecinek és a kapzsi családjának. Lehet, hogy jobb hely lesz a világ, ha kevesebb magyar él majd benne, mert az ilyenekkel tényleg csak sokan vagyunk, de nem többen.

  2. polyvitaplex szerint:

    Biztos vagyok benne, hogy Rogán méltó választ eszel ki a példa nélküli svéd arcátlanságra.

    Amúgy mi egyáltalán nem vagyunk gátja a NATO-bővítésnek, például ha a Türk Tanács is kérné a felvételét, mi lennénk az első támogatóik.

  3. Tom Sawyer szerint:

    Kedves Rezeda !

    Teljesen igazad van . Beleszaladtak a fiúk a pofonba. Ekkora jogos maflást már régen kapott valaki Európában .

  4. miki1950 szerint:

    Nekem különösen két dolog tetszik a történetben.
    Az egyik, hogy Erdogan (szándékkal vagy szándék nélkül) átejtette orbánt ,mint xart a palánkon. Ha úgy tetszik, leégette ország világ előtt.
    A másik, hogy Ulf Kristersson Mérsékelt Párt -Ja jobboldali párt, amely a svéd szélsőjobb külső támogatásával kormányoz.
    (Egy demokratikus rendszerben ez természetes)
    De, hogy honnan a zsigeri gyűlölet orbánban Ulf iránt?
    2019- ben azt a javaslatot terjesztette pártja vezetése elé, hogy az EP – ben követeljék a fidess kizárását az EPP- ből – ami aztán be is következett.

  5. Tom Sawyer szerint:

    Háát, ha így nézzük, a paripa lehet kiment Törökországba pár hete… Dee az a bizonyos szerve itt maradt 🤣🤣

  6. cyr45 szerint:

    Mit zagyválsz itt össze?…:-)
    Hogy a fidesst kizárták volna a Néppártból?

    Dehogy zárták ki!

    KILÉPETT, mint macskát.. piszkítani!:-)))

    Azóta sem állt vele össze senki, amin nincs mit csodálkozni.
    Reménykedett ugyan Marine Le Pen-ben (őt meg is „támogatta” néhány milliárddal a választáskor) aztán
    Giorgia Meloni-ban, aki végül győzött is.
    De azért van az a szint, ahová már Meloni sem ment le!

    Szóval, Don Vétó jelenleg kivert pária az EU-ban…

    Pedig próbálkozott többféle ország széljobbos fasisztáival
    is, hogy menjenek össze (mint a tej) és kavarják együtt a fekáliát, majd ő viszi a zászlót!
    Mindenütt az volt a válasz, hogy úgy meg PLÁNE nem.:-))

    • miki1950 szerint:

      Igazad van, nem kizárták a fidesst, önként távoztak az EPP -ből. Ennek csak egy szépséghibája van, hogy ezt orbán mondta, aki teljességgel hiteltelen.
      Na jó, legyünk realisták, a tény, hogy az EPP kibaxta őket …..

      • cyr45 szerint:

        Mondom, hogy önként léptek ki!

        Tudod, mint a Seregben volt annak idején:

        A parancsnok elordítja magát: -kérek három önként jelentkezőt! (senki nem mozdul) -maga, maga, meg maga!
        Lépjenek ki!:-))

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum