Miként azt vélelmeztem, de olyannyira, hogy az már a tudás bizonyossága volt, az uniós küldöttség még meg sem érkezett, még nem is üdvözölték egymást a felek, egymás szemébe sem néztek, de Varga Judit már visít, mint a szopós malac, hogy hozzák az ítéletet. Mintha csupa Virág elvtársak érkeznének Gogolákné elvtársnőkkel az oldalukon, így máris meg lehetne kérdezni akkor Varga Juditot, hogy mi szerepel a dokumentben, kötél általi vagy gulág, mert nem mindegy. Az uniós küldöttség azért látogat boldogságban feredő kies hazánkba, hogy körülnézzen benne mint jogállamban, tanulmányozza a bimbait és vadhajtásait.
Varga Juditnak az volna a feladata, hogy körbevezesse őket a jogállamban, hogy benézzenek annak minden zugába, és örömmel állapítsák meg, az élet szép, a madarak pedig errefelé különösen bájosan csácsognak. Varga Judit azonban ilyet tenni nem tud, mert egyrészt az a delírje, hogy szép hazánk a jogállam tankönyvi példája, másrészt viszont nem tudja, az micsoda. Emlékezhetünk, hogyan veri a habot egyfolytában, hogy kéri a definíciót meg a táblázatot róla, hogy mi is az. No de, ha maga sem tudja, hogyan mondhatja, hogy szép hazánk mégis az, az ilyen következetlenségtől meg kell a szívnek szakadni, illetve cserepes szájjal vigyorogni szélesen.
Ehhöz képest van a zsebben az ítélet Varga szerint, az unió küldöttsége nem azért érkezik, hogy megvizsgálja, igazak-e a hírek a melegekről, civilekről, menekültekről, ügyészségről, bíróságról, médiáról, szóval az orbánizmus totalitárius lényegéről. Hanem, fejti ki Varga, azért, hogy beleavatkozzanak a magyarországi választásokba. Láttam is náluk zacskó krumplikat, szja visszatérítéseket és Bözsi utalványokat, az uniós küldöttség elfoglalta a tévé székházát és fölszedte a macskaköveket. Ezen a vonalon is ringatózhatnánk tovább, engemet mégis ez az ítélet izgat, ami Varga szerint előre megíródott, pedig magyarul sem tudnak, és a pálinkát sem szeretik.
Érdemes egyébként azt a habzó szájú visítást, amit Varga tegnap művelt, slágvortokban végigvenni. Ehhez nem kell egyéb, mint a megfelelő oldalon csak a cikkek címeit tanulmányozni, amelyek mind Vargát idézik, és máris előttünk áll maga az igazságügyis. Haja lobog, szeme csillog, és kardjával védi a gazdája seggét. De azért szemezgessünk belőle: az EU rossz hangulatát próbálják meg rákenni Magyarországra, az EU képtelen volt a járvány elleni védekezésre, Magyarország szabad, független ország, megvédjük a családokat, a nonszenszek nonszensze, hogy értékvitához kötik a kifizetéseket, Magyarország maga dönt a sorsáról, és természetesen boszorkányüldözés.
Ha most kaján volnék, akkor azt írnám, – mondta, és felült a seprűjére. Ám inkább azt jegyezzük meg, hogy ez már nem is kardozás, hanem Varga Judit fogja a macsétéjét, és pörög, mint egy eszement dervis. Ahelyett, hogy azt mondaná a küldöttségnek: Isten hozott, kerüljetek beljebb, íme, itt van a jogállam. Az élet nem annyira bonyolult, legfőképp nincsen tele strigákkal és lúdvércekkel, akik a magyari emberek életére törnek. Varga visítozása maga a szerelmetes vallomás arról, hogy vaj van a füle mögött, ezért nem akar kimenni a napra. Emiatt azonban olyan hangulatot teremteni, mintha egy Hieronymus Bosch kép közepén csücsülnénk, enyhe túlzásnak tűnik.
Vagy inkább a félelem megtestesülése. Ez egyébként abban is megmutatkozik, hogy a kedves vezető szóba sem áll a jeles küldöttséggel, akiknek a látogatása egyébként teljesen felesleges. Ha arra menne ki a játék, hogy nem adnak pénzt ennek a mi diktátorunknak, mindegy, már szerzett sokat, amit az unokáink is fizetni fognak. Más folyomány nem látszik jönni a látogatásból, esetleg hümmögve hazamennek, kijelentik, hogy kies hazánknak köze nincs a demokráciához, mire Varga rávágja, hogy na ugye, megmondta előre. Kész volt az ítélet. Persze, hogy kész volt, ahhoz ide sem kell jönni, szép hazánknak ugyanis már szaga van. Messziről bűzlik.
Vélemény, hozzászólás?