Gyurcsány Ferenc kiakadt. Tegnap akadt ki, azt is mondhatnánk, hogy tőle szokatlan módon, mert mindezideig szinte sztoikus nyugalommal, sőt, malíciózus humorral tűrte azt a mocskot, amit a NER-média a nyakába zúdított. De egyszer minden húr elpattan, a legjámborabb emberből is előbújik a vadállat, ha emlékszünk az Összeomlás című filmalkotásra, amelyben Michael Douglas egy ártalmatlan dugóból fakadóan vert ripityára baseball ütővel mindent, mert nem tudott hazamenni. Aztán belelőtték a mólóról a tengerbe, tehát a kilátások lehangolóak.
Nincs az Istennek az a teremtménye, aki kibírná, ha a Fidesz-gépezet rászáll, még maga Sziddhartha is meghasonlana tőlük, és voltaképp ez is a céljuk: a bávatagok cukkolása mellett kikészíteni, megalázni, kifosztani, eltaposni, megsemmisíteni azt, aki a kedves vezető útjában áll. És lássuk be, Gyurcsány nagyon ott van. Most az egész KESMA azzal szórakozott, hogy Gyurcsány részegen utcafórumozott, és ez volt az a pont, ami átbillentette Gyurcsányt, ez volt az eseményhorizont, amely, mint azt a fekete lyukak tulajdonságairól tudjuk, a visszafordíthatatlanság határa.
„A gatyátokat is leperlem rólatok.” – üzente Gyurcsány a KESMA sajtómunkásainak, ami szép idea, ámde haszontalan. Hosszú procedúra után lehet, hogy sikerül leperelni a KESMA gatyáját, de rögtön kap újat, mert a KESMA gatyája a FIDESZ, következésképp Orbán gatyája, amiből az következik, hogy erőforrásai végtelenek. Anyagilag romlásba dönteni őket nem lehet, maximum kijelentik, hogy ötforintosokban fizetik ki a büntetést. Erkölcsi diadal aratható, de csak saját használatra, a híveket és a KESMA redakciókat mindez nem érinti, mert kívül esnek törvényen és morálon.
Valami másik, párhuzamos univerzum kellene ahhoz, hogy helyreálljon a világ rendje. Momentán, s ha már gatya és leperlés, lazításképpen emlékezzünk Sheldon produkciójára, amikor részegen tartott kiselőadást arról, miért volna szükség a negyedik dimenzióra ahhoz, hogy zavartalanul tudja levenni a gatyáját. Szóval Gyurcsány törekvése, hogy a jog útján szerez magának elégtételt egy jogot hírből sem ismerő világban, becsülendő igyekezet, de kilátástalan, mert, ahogyan kitűnik, a Fidesszel és Orbánnal, a jogtalanságaikkal, illetve a sajátos jogukkal az Unió sem tud mit kezdeni.
Ők is csak üzengetnek, határozatokat hozogatnak, és Orbán, akárha KESMA redakció, szarik a fejükre, sőt a képükbe röhög. A KESMA redakciókban szarháziak ülnek, és Orbán is az. Sokáig gondolkodtam, mi lenne az az eposzi jelző, amely teljes egészében összefoglalja és ábrázolja őt, amely, ha ránézünk, egyből eszünkbe jut, és a szarháziban találtam meg az ő leírhatóságát. Ebben benne van, hogy beszari, gyáva, ámde kellően aljas alak, akinek csak a pofája nagy, és hiába állítja magáról, hogy utcai harcos, a legkisebb konfliktus sejtésekor messzire menekül. Hetedhét határ, ilyenek.
Ilyen volt mostanában, amikor nem ment el a szivárványos müncheni meccsre, aztán a homofób törvényéről szóló uniós vitára sem. Idáig csak gyáva, amit tudunk, mert függöny mögé is bújt már és nyakig ül a kevlárban, viszont, ebben a helyzetben Belgrádban, tehát jó messzire onnan, ahol visszaszólhattak volna, habzó szájjal fröcsögte, hogy neki brüsszeli hivatalnokok nem diktálnak. Ezt sokféleképpen körül lehetne írni, de a legfrappánsabb rá a szarházi, ebben minden benne van. Ám visszatérve Gyurcsányra, neki is látni kellene, az egész KESMA ilyen szarháziakból áll.
No most, az ő gatyájukat leperelni lehet, ámde a fentebb részletezett okok miatt teljesen felesleges, mert a gatya, aminek akár három, akár négy dimenzióban le kell kerülni a delikvensről, az Orbáné. És ezt most tessenek a legmélyebb szimbólumként értelmezni, mert a valóságos kép nem lenne óvodásoknak való, ha már annyira féltjük a magyari kisdedek lelkének alakulását és bimbózását. Ezzel a tanulsággal szolgálhatok mára, ami nem új. Semmi nem új már egy évtizede, amióta érző emberek egyfolytában azon imádkoznak, hogy ez a kóceráj takarodjon. Hogy gatyában vagy nélküle, mindegy és egyre megy.
Vélemény, hozzászólás?