Orbán, az elektronszerű lény

Ha drága, egyetlen miniszterelnökünket szubatomi szinten tételezzük, akkor egyből magyarázatot kapunk különös viselkedésmódjára. Orbánt le lehet írni természeti törvények alapján, ha jól odafigyelsz, és most nem a méretén kajánkodok, pedig tehetném. Csupán a tudomány tiszta, érzelemmentes szemléletmódjával vizsgálom őtet, rezzenéstelen arccal.

Már jó ideje tudjuk, hogy a szubatomi részecskék titokzatosan viselkednek. Példának okáért egyetlen elektron egy azon időben „perdülhet” jobbra is és balra is, vagy pedig szimultán létezhet két különböző helyen. Az pedig egyenesen kvantum­mechanikai tantétel, miszerint abban a pillanatban, amikor valaki meg akar figyelni egy szuperpozíciót (például a fent említettek egyikét), a megfigyelni kívánt részecske azonnal „normális” viselkedésbe kezd.

Ez az oka annak, hogy Schrödinger híres macskája csak addig maradhat egyszerre élő is meg holt is, amíg valaki bele nem néz dobozába. Amint kinyitjuk a doboz fedelét a macska vagy él, vagy ki van múlva. Így aztán ez a titokzatos világ kifürkészhetetlen.

Továbbá: minden energia adagokban (kvantumokban) érkezik valahova, és szintén adagokban nyelődik el. Megfigyelték azt is, hogy más mennyiségek is adagokban közlekednek, ilyen a lendület, és az impulzus-momentum. Az elektron például egy pontszerű test, mégis van neki impulzusmomentuma. Viszont ez nagyjából olyan dolog, mintha egy kiterjedés nélküli test forogna folyamatosan, méghozzá úgy, hogy semmi, de tényleg semmi nem tudja befolyásolni a forgás sebességét csak az irányát. Ezt hivják spinnek.

Ha ezen túljutottunk, egyáltalán nem lepődünk meg Soros mostanság minálunk divatos kálváriáján. Hogy nem számít, a mi kis egyetlenünk is az ő csecsét szopta valaha, most pedig legszívesebben megfojtaná egy kávéskanálnyi vízben. Emberünk jobbra ugrik, balra röppen, itt is van meg ott is, mert tele van spinnel, és forog, mint egy rossz pulzár, hogy a csillagok csodálatos világába ugorgyunk csöppet.

Még továbbá, ez a gyönyörűséges fizika magyarázatot ad az összes pálfordulásra, hogy eszméi közt, mint rács közt a majom, le és föl ugrándozik, és hogy nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál. Ezért világa démoni és kiismerhetetlen, még az is lehet, hogy valamely különös erőnek engedelmeskedve egy kósza pillanatban Mészáros urat is eltaszítja magától, mint valami dévaj elektromágnes.

Ezt hívhatjuk a természet törvényszerűségének, de egyszerűen ganajságnak is. Mert, hogy maradjunk a fizika kifejező nyelvezeténél, ugyan determinisztikus világban élünk, de az embernek mégis van szabad akarata. Szükségszerű a táplálék bevitele, oxigén a sejtek működéséhez, és a salakanyagok ürítése. Minden más választható.

Ez a mi emberünk meg már nagyon régen úgy döntött, hogy gazember lesz, ez pedig súlyosbító körülményként esik latba a majdani bírósági eljárás során. Lehet akármilyen elektron a lelkem.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum