A migráncs lesz az új panelproli

Hát persze, hogy éppen most derül fény egy éves történetekre, hogy terrorista migránsok Budapesten, kényelmes hotelszobákból, meg Audi A6-osokból szervezkedtek nyalókát szopogatva. Mivelhogy igencsak szorít az idő, Németh Szilárd az inkriminált szálloda előtt – ahol vendégeskedtek a mi drága turistáink – tartott sajtótájékoztatót, ahol el is mondta a megcáfolhatatlant: „A terroristák köztünk éltek, és az illegális tömeges migrációt kihasználva beszivárogtak Magyarországra.”

Ezt elharsogták kelettől nyugatig, mert ez volt az értelme ennek az egésznek két robbantás és három hátizsák között. A végső stádiumba érkeztünk, a „Totaler Krieg” idejébe (by: Goebbels), aki, amikor az oroszok már tényleg a spájzban voltak, csatába hívta a bamba honfitársakat: „Kérdezem tőletek: akarjátok-e a totális háborút? Akarjátok-e ha kell, totálisabban és radikálisabban, mint ahogyan ma egyáltalán még el tudjuk képzelni? Kérdem tőletek: szilárdabb, elmélyültebb és megingathatatlanabb-e bizalmatok a Vezér iránt, mint bármikor azelőtt?”

goebbelsEkképp van most a mi Fideszünk, meg a mi Orbánunk, aki – amikor a szerbek azt mondják, teljesen fölösleges nekik kerítésekre költeni, mert alig találkoznak menekülttel – újabbakat építene, valamint milliós koncentrációs táborokról ábrándozik Líbiában. Állít még egyéb hülyeségeket is, de teljesen értelmetlen fölemlegetni, mert a gané úgy folyik a szájából, mint az összes többi csicskásának, akik Csepelen azzal riogatnak, hogy a nem szavazat azért szükséges, mert különben a bérlakásban élők utcára kerülnek, és a migráncsok lesznek az új panelprolik.

És milyen jól jönne ez Kövérnek, legközelebb őket küldhetné le a pincébe (vagy fel a padlásra), hogy kössék föl magukat, miközben osztanák a krumplit, akárha Újpesten, apró levélkékkel együtt. Azért is ugrott az eszembe egyébként a néhai démoni manipulátor, mert úgy működnek itt a dolgok, ahogyan azt valaha ő megálmodta. A média óramű pontossággal dolgozik, úgy mossa az agyakat, az agyhelyeket. Ez a Finkelstein vagy a Habony érti a dolgát, ezt meg kell hagyni, és a mi totális háborúnk végeredményét az Európa Kiadó már nagyon régen megdalolta, miszerint: „Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk, csak előbb lágyan tönkremegyünk.”

Úton vagyunk hát. Egyébiránt egyetlen említésre méltó gondolatféle azért elhagyta a mi Vezérünk ajkait tegnap. „Ha a kormány enged Brüsszelnek, amely ellenőrizetlen migrációt akar rákényszeríteni a magyarokra, meg fog változni az ország.” Egészítsük ki Vergiliussal: „Fugit irreparabile tempus.” (Visszahozhatatlanul rohan az idő), és ez valóban így van polgártársak. Ellenben tegyük hozzá, hogy így, az idő fogságában az ország máris megváltozott, leginkább az elmúlt hat év folyamán, de nem Brüsszel, hanem épp Orbán által, és mintha visszavonhatatlanul. Miatta lett csatatér még a Hortobágy is.

zarva_-1024x683Nincsen ahhoz elég cybertér, hogy megemlékezzünk az összes változásról, azok már a zsigereinkben vannak amúgy is. Egy lírai képben foglalom össze az egészet. Faludy György azt írta a „Pokolbéli víg napjaim”-ban, akkor tudta, hogy haza kell jönnie, amikor angolul kezdett álmodni. Aztán Recsk lett a vége, mint az tudvalévő. De hogy érzékeltessem a jelenlegi helyzetet, Bödöcs Tibor Londonban tartott full házas stand upot ottani magyaroknak (Tessenek megtekinteni a Comedy Centralon, most fut, érdemes.), nos, ilyen hat évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Akik őt ott hallgatták, akkor sem fognak hazajönni, ha már a szellentésük is angol lesz.

Végezetül a további hazánkba látogató terroristákat is örvendeztessük meg azért egy kis Emil.Rulez!-zel: „Hello tourist du bist in Budapest,/ capitol of Hungary/ For a little money I will show you/ this beautiful city.” – Mert híresek vagyunk a vendégszeretetünkről.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!