Hírünk a világban – Felcsút DC

Ha egyszer válsághelyzet van, akkor nincsen mit tenni. Akkor odamegy a szerv az öltönyös manushoz meg a kameráshoz, és végigtaperolja őket, mert csak. Esetleg migráncsot rejtegetnek a szivarzsebükben, vagy tán maguk is azok.

Ugyanis tudvalévő, hogy ezek a gyüttmentek rohadtul dörzsöltek, bármikor képesek egy pillanat alatt magyarul megtanulni, majd öltönyt kapnak még mindig vizes testükre, TV stábnak maszkírozzák magukat, és úgy szivárognak be a szeretett vezér életterébe, amely maga Felcsút.

h-motozÍgy járt hát Hadházy Ákos LMP-s ember, és vendége, a német RTL2 operatőre, akit azzal a szándékkal kalauzolt a kiemelten védett kies vidékre, hogy a stadionról és a bájos kisvasútról meséljen: “Hátha elözönlik szegényt a turisták, mert utas, na, az most sem volt rajta egy sem.”

Ezt állítja, viszont nem kell feltétlenül hinni neki, mivelhogy – mint az közismert – odahagyta a nyájat, következésképp kommunista, más egyéb nem lehet. Meg az operatőr is az, valamint Merkel-fattya, aki máma maga a gonosz, Európa, és benne Felcsút sírjának ásója, mert ez a passziója neki.

Egyébként ez a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, ami van nekünk, és amelyet elöljáróink permanensen hosszabbítgatnak, csak úgy, mint a Cinege utca hermetizálását, nos, ez úgy van, hogy szokás szerint a saját törvényeiket szegik meg. Mert szintén csak.

A passzus ugyanis így szól: „Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja.”

Na, ez az, ami nincsen minálunk, viszont erre hivatkozva teszik, amit tesznek. Bármit, a preventív jellegű házkutatások még nem jöttek divatba, de ne legyünk telhetetlenek, ha OV paranoiája fokozódik, eljön még annak is az ideje. Mellesleg Hadházy meg ne ugráljon, örüljön, hogy nem kapott ólmot a seggébe.

Egy olyan világban, ahol Récsöl eltűnt mobilja után egy komplett életvédelmi osztály, a fél TEK, meg az ország összes DNS laborja kutakodott, ha valakinél kamera van, örüljön, hogy csak a tökeit tapogatják chipek után kutatva.

Mellesleg viszont, ahol én lakok, az egy óriási város Felcsúthoz képest, vagyunk itt vagy hetvenezren, és naponta látom, amint a különösen veszélyes turista egyedek kamerázgatják a templomokat, meg amit érnek, és még egyet sem tepertek a földre. Pedig Hadházy azt mondja: “Egyetlen bűnünk az volt, hogy kamera volt nálunk.”

motozasMindebből csakis egy folyomány fakad, hogy Felcsút valamely vajákos ok miatt kiemelt státusszal bír az ország területén belül. Olyan, mint Washington odaát, amelynek a DC jelzést nem csak azért biggyesztik a neve mellé, hogy az államtól megkülönböztessék. Azt is tudatják egyúttal, hogy itt az önkormányzat és a polgármester hatáskörei szűkebbek, mint másutt az Egyesült Államokban, mivel a város és a kerület felett a Kongresszus rendelkezik fennhatósággal.

Felcsút titka is ez, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a vízen túl a Kongresszus dönt a városról, mert ott demokrácia van, minálunk meg a helyi despota, mert itt másmilyen a rendszer természete.

Továbbá – és bizonyára azért, mert – Washington szerepe a világ folyásában korántsem olyan fajsúlyos, mint Felcsúté, ebből fakadóan azok a töketlenek még sorozatot is forgatnak az összes utcáin – lásd NCIS -, a mi kiemelt falucskánk fölül meg még a drónokat is lelövik, ugye.

Viszont, hogy ebből az egész mókából hír kerekedik majd a német televízióban, következésképp szerte a világon, az hétszentség. És akkor Szijjártó megint nekiláthat visítani, helyreigazítást követelni, meg ilyenek. És ekkor lesz az is megint, hogy úgy néznek ránk, ahogyan már hosszú ideje: kik ezek a barmok? – Kérdik, és akkor nem rám gondolnak, és nem is rád, nyájas olvasó, hanem az ország vezetőire csakis. És mégis az lesz a duma, hogy nem tisztelik a magyarokat. Dehogynem, néhány különös példány kivételével.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!