Kormányunk és annak tagjai semmiképp nem esnek – egészen – a bugsyk a halmazába, dehát, ezt akkor is sejthettük volna, ha Orbán és Semjén nem zabálja föl a könyörögve tüntetők csokiját a Parlament sokat látott falai között. Akkor azt még nem fogták rá a kockás fülű nyúlra, ellenben, hogy a menekültek ügyében miért futják az ámokot, azt minden lelki rezdülés nélkül kenik a honpolgárra, mondván, a ’zemberek térden állva könyörögtek mintegy az összes baromságért, a kerítéstől kiindulva a népszavazós csűrdöngölősig bezárólag.
Ez nemes idea, ámde nem kéne óvodásnak nézni a honpolgárt. Igaz, bármennyire furcsa is, ezt a sajátos megközelítést éppen a valóság alapos vizsgálata után alkalmazzák habonyi vagy épp finkelsteini sugallatra, akikről sok minden rosszat el lehetne mesélni, hogy miért is ótvar ganajok épp, azt azonban nem lehet letagadni, hogy ismerik a népeknek a lelkét a maga totális egyszerűségében. Erről emelkedettebben azt mondhatnánk, hogy a tohubahovu állapotában leledzik, a drága Pedersoli óta pedig egyszerűbben is kifejezhető, ím így. Bunkó vagy Bugsy.
Csurig van az ország bugsykkal, ezt bárki megtapasztalhatja naponta és személyesen is, még csak csillivilli laboratórium sem köll hozzá, elég kitenni a lábunkat a kutyaszaros utcára, és jönnek szembe velünk az emberek, akiknek lafog ki a kapanyél, oder vasvilla a fogazata közül, már ha van neki ilyen. Ezen a ponton azonban igen élénk elnézést kérünk a kivételektől, belőlük is van sok, a gondot azonban az okozza, hogy az ország dolgainak folyását, arculatának alakulását mégsem ők határozzák meg, semmi közük hozzá úgyszólván, és ez bajnak tekinthető.
Most az derült ki épp a boszorkánykonyháról, ahol az ilyen Mészáros-félék pecsenyéjét pirítják ropogósra, hogy ők, akiket te azért választottál meg, hogy hozzáértően döntsenek rólad meg az országodról, nem azt teszik. Meghallgatják, amit óhajtol, és csak azt követően csapnak bele a lecsóba. Közzétették ugyanis a nemzeti konzultációk eredményeit. Pontos számokat ugyan nem, hogy hányan vettek részt rajtuk, de apróságokra kormányunk nem ad, mint ez róla közkeletű. Ők a nagy és hatalmas eszmék szolgálatában égnek porig
Így van ez a bevándorlással is, amely nyomán a nemzet elsüllyedne a sírban, és azt népek vennék körül nyakuk körül szalvétával, kezükben késsel, villával, mert jól neveltek. A bevándorlásról szóló konzultáció esetében megemlíti ormányunk, hogy azon több mint egymillió magyar állampolgár vett részt, és ez alapján állítják, a magyarok elsöprő többsége már egy évvel ezelőtt is úgy gondolta, hogy a magyar kormánynak szigorúbb politikát kell folytatnia. Azt írják, ez a konzultáció alapozta meg a kormány jelenlegi bevándorlás-politikáját.
Nem ők a hülye, hanem te vagy, ez derül ki ebből az egészből, sőt, még az is megtudható, hogy az egymillió Bugsy majd’ száz százaléka óhajtja ugyanazt, mint örökös vezetője. Akárha a szép emlékű MDP és annak dúsfrizurájú ura kérte volna tőle barátilag noszogatva az együttérzést. Vagy, hogy ne a múltban merítkezzünk meg, ma is van hasonszőrű közös gondolkodás, csak azon a vidéken rizsföldek terülnek el, és rakétákat lődöznek, viszont kerítésük nekik is van.
Ezért gyártják már gőzerővel az urnákat az ünnepi október másodikára, meg természetszerűleg az elméleteket is hozzá, amelyek közül ez az egyik. Lesz még sok másik is az aktusig hátra lévő bő két és fél hónapban, efelől szemernyi kétségünk nincsen, de kérdésünk is akad. Mi a rossebb van azzal a maradék hétmillióval, aki – egyelőre még – szintén rendelkezik választó-, és így egyben szavazó joggal is, és le sem szarta magunk közt szólván miniszterelnök úr bájos levelét.
Az ő hangjuk, illetve annak hiánya merre lebeg a légben? Valószínűleg fölszítták a kigyúrt és kopasz honfitársaink, akik mostanság minden kilométerkőnél jelen vannak. Arra kérnők hát ezzel a dolgozattal a jelenleg hallgató többséget, legyen szíves használni az agykérgét (cortex cerebri), amely különös kifejlődése az embernél a homlok kidudorodásában nyilvánul meg. Brit tudósok szerint ez a szerv különös szerepet játszik az igazgatás és végrehajtás irányításában, vagyis az önuralmat, a tervezést, a logikus és az elvont gondolkozást szolgálja. Stimt?
Vélemény, hozzászólás?