„Őszentsége leszophat” – A középosztály a paradicsomba megy

Tegnap kiderült, hogy Ferenc pápa nem jön Magyarországra a Szent Márton születésének ezerhétszázadik évfordulója alkalmából tartandó szentmisére, a Vatikánt Dominik Duka bíboros képviseli a szombathelyi dzsemborin.

Pedig itt, a nyugati végeken permanensen szólnak a tamtamok, a Fidesz helyi televíziójában, amely álcaként – terepruhát nem is igazán viselve – városi televízió névre hallgat, két dolog szokott történni mostanság.

Vagy mártonoznak mindenféle formában, vagy a polgármester újraéleszt egy próbababát. A város vezetése annyira beleájult a libás szentbe – aki nem Bajnai -, hogy még egy birkózó verseny kapcsán is rá hivatkozó emléktáblát helyeztek el az Arena Savaria falán.

Ehhez az infantilis aktushoz rezsiszilárd asszisztált a kormányzó erő részéről, aki a karfiolfülűek elnöke, mert ahhoz is ért hirtelen már százezer éve. A kormánynak is nagyon fontos az itteni szentfazekazás, jó pár milliárdot adott a városnak a permanens ájtatos manó játékhoz, amelyben ezer éves kereszténységünk idei záloga leledzik.

Szent Márton év van reggeltől estig, hétfőtől péntekig és januártól decemberig, plusz még a stadion is épül. Ebből az aspektusból ez a hely most a lehető helyek legjobbika, ámde lófaszt mama. De a részletekbe ne menjünk bele, mert az országos népeket nem igazán érdekli a mi saját bejáratú nyomorunk.

Viszont tényleg Szent Márton év van, amit soha nem lehet megunni, és ettől pedig az egész elcseszett város – illetve annak orbánista, Hende bukottminiszterrel súlyosbított eleje – alámerült a szenteltvízbe. Nagy baj, hogy a fennköltségből itt, a piac mellett vajmi kevés mutatkozik meg, pedig csak egy pöketre van a Szent Márton templom, a dolgok mostani origója.

Ebbe az idilli és rózsaszínű emelkedettségbe gyalogolt most bele a szentatya, aki – bár hívták őt erős altatókkal – nem adja az arcát a bucsui hangulathoz, pedig milyen jól jött volna ez a városnak, meg a rezsimnek is.

Ám vannak itt kerítések, meg migráncsok, és a magyar papság néhány ótvar megnyilvánulása ennek kapcsán, amelyek nem igazán illenek bele a Vatikán – ahol most épp tíz menekült pecózik, mert Péter utódja meghívta őket – hivatalos álláspontjába és lelkiségébe.

A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy minálunk, a mi országunkban, a degeneráltak, akik vannak mintegy másfél milliónyian, nem Ferencet tartják a hit igazi letéteményesének, hanem egy dagadt diktátort, aki épp csuhában térdepel, mert ezt követeli tőle a haza, meg a bankszámlája.

Ha egyéb anakronizmus hozná a szavazatokat, amelyek illó hatalmát még úgy-ahogy fenntartanák, akkor Buddha szobrokkal rakná tele a várat, esetleg Visnuval, vagy épp Jupiterrel, tök mindegy. Mikor, melyik feji jobban az Aranyborjút, a hitetlen hívőség egyedüli hívószava a mammon ugyanis.

Németh Zsolt, azorbán egyik talpasa is épp tegnap tartott ünnepi beszédet. Abban az országban, ahol több mint egymillió alattvaló él mélyszegénységben, több mint négymillió meg a létminimum alatt, s ezt úgy orvosolnák, hogy a limitet szállítanák le, szóval ebben az országban a középosztály megerősítéséről papolt (hogy stílszerűek maradjunk).

Ez a réteg – mint az közkeletű – a lakosság rajongói szelete. Nos, ezek a jódógos emberek sajátos lélekállapotban leledzenek a vasárnapi mise és rántott hús után.

A hír napvilágra kerülését követően, miszerint őszentsége nem emeli a magyar delír fényét személyes megjelenéssel, igen élénk eszmecsere bontakozott ki az egyik honlapon, a következő színvonalon:

„…na jó, őszentsége leszophat, úgy tetszik, szépen befeküdt a liberálisok alá szexuális célból. Nem jön, mert a migránsok, meg a kerítés, meg akkor megbolygatja valaki a pénzügyeiket…vén latin genya…”

Ilyenből, ilyen dolgozatból annyi volt ott, mint hercegnő a Burgban (by: Svejk), amiből kitetszik, milyen nívón áll az a középosztály, amit Németh Zsolt éppen megerősít. Ide jutottunk röpke negyed század alatt.

Előtte sem volt jobb, ám akkor még hallgatott a sötétség. Most tohuvabohu van, és artikulálatlan ordítás, meg Szent Márton. Ennek a háromnak a bizonytalan, suttyó, alpári elegye: ez Magyarország, amit ők szeretnek.

Névjegy rezeda

Szombathelyi újságíró.