Agresszív kismalac

Vért ihatott Harrach Péter, a KDNP, eme se nem keresztény, se nem demokrata, népinek meg egyáltalán nem nevezhető, amúgy fideszes csatolmánya nélkül nem létező párt erős embere. A napokban ő viszi a bulit, és szolgáltatja egyszersmind a napi hülyeség-adagot, ami amúgy nem idegen ettől az alakulattól, amióta a misebor ellenőrzés nélküli kollektív vedelése demenciát okozott mind a tíz tagnál. Harrach azonban még közülük is kiemelkedik csillogó elméjével és éles meglátásaival, a baj az csupán, hogy utánozhatatlan logikájának következtetései nem ebből a világból valók. Agresszív tutulását mintha a Szentlélek sugalmazta volna, akkor viszont ez utóbbival van baj, az álkeresztényi elme azonban vagy így, vagy úgy, de mindenképpen kifordult önmagából.
20130110_03_1
Harrach megzenésítette a kitiltási botrányt, néhány erősen lázáros mondattal mindent helyre tett, végérvényesen és visszavonhatatlanul. Szerinte összehangolt támadás folyik Magyarország ellen, ennek politikai oka, hogy egyesek nem tudják elviselni a választási vereséget. Igazán ütős tétel manapság az is, hogy az IMF megszorító javaslataival szembe kell szállni, meg hogy az Alkotmánybíróság ne akarja kisajátítani a törvényhozást, mert az az övék. Erről ez a „jóember” a Keresztény Civil Szervezetek X. Országos Fórumán beszélt tegnap a Parlamentben. No most. Hozzáfűzni ehhez fölösleges bármit is, amellett, hogy olyan, mint a nyuszi, aki körmét reszelve beszél hülyeségeket, még fogat is villant, miközben kizökkent az időből, és valahol a múltban rekedt. Az IMF-et a gazdája űzte ki az országból már jó régen, az Alkotmánybíróság most éppen nekik fütyöl, a vereséget meg az amerikai adminisztráció nem tudja feldolgozni, úgy tűnik. Más magyarázat nem lehet erre a delirálásra.

De hát mit is várhatna az ember egy olyan párt(?)tól, amelynek első embere Semjén Zsolt, akinek legnagyobb teljesítménye, hogy belovagolt Erdélybe azidőtájt, amikor Pintér Sándor sms-ben mentette a hóban rekedt embereket. Ezen túl szíve szerint még szalonkákat irtana nagy tételben és Krisztus nevében, más értékelhető momentuma nincs, hacsak a Gyurcsány-vegzálást nem tekintjük annak, amit ez a másik nímand röhögve és büszkén vállalt az első kétharmad után. Többre nem is nagyon futja, a választók amúgy nagy ívben le vannak szarva. Igaz, ezt mindenféle aggály nélkül tehetik, lévén, hogy rájuk egy teremtett lélek sem szavazott, és mégis nagy hangon jár a pofája a parazita bagázsnak. Szerencsés helyzetben vannak, nem kell elszámolni a zemberek felé, igaz ezt a nagyobbik társ sem tartja szükségesnek, de ez a Krisztust hazudó alakulat könnyű helyzetben van, rajtuk senki nem kér számon semmit, légüres térben lebegnek.
agressziv_kismalac_humor
Ezért lehet a vasárnapi boltbezárás szajkózása is, amely olyan követelés, ami senkinek sem jó, cserébe mindenkinek rossz. Ezért ordítják egyre hangosabban, és mellé még hazudnak is, azt, hogy a kormány támogatja a vasárnapi zárva tartást, így be is nyújtották a törvénytervezetet már tegnap. A valóság mást mutat azonban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Hír Tv-nek azt mondta, nem támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását. Szerinte, amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, nem bölcs dolog azt korlátozni. Na akkor mi van? Tehetnénk fel a kérdést, ha mindjárt nem jönne a megvilágosodás. A kormányfő támogatja a szabad vasárnapról szóló kezdeményezést, és ez a Kereszténydemokrata Néppárt számára elegendő – mondta a KDNP frakcióvezetője. Az, hogy a javaslat megvalósulása módosítással, vagy módosítás nélkül történik, másodlagos – közölte Harrach Péter.

Értjük, nem? Minden és mindenki le van szarva, Orbán az Isten, neki áldoznak. A zemberek meg elmehetnek a 3,14…ba. Két napja már visítottam: A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteket lakatolnák le a hetedik napon. Az ennél kisebb boltokban dolgozók családjával minden a legnagyobb rendben van, azokat nem kell törvényileg egybe terelni, mint ahogyan nem szorul óvásra az esetleg vasárnap dolgozó rendőr, vasutas, tűzoltó, orvos, fűtő, benzinkutas, buszsofőr, taxis, ápolónő, légikísérő, pilóta, földműves, színész, újságíró, fotóriporter, nemzeti trafikos, biztonsági őr, pincér, szakács, túlmunkára kényszerített betanított munkás, sportoló, operatőr, WC-s néni, kocsmáros, vámos, mozigépész, népművelő, zenész, road, meg ki tudja, még ki nem. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, és ez a lista fölöleli a társadalom nagyobbik szeletét, amely amúgy kívül esik a politikusi hivatáson. Velük családilag minden a legnagyobb rendben van, csak a nagy boltokban dolgozók lelkét kell megmenteni. Ugyan már, királylány.
00114205
Amúgy, ha tényleg a család lenne a lényeg, akkor nem igyekeznének annyira mintegy huszonöt harmincezret teljesen tönkre tenni. Hirtelen elvégzett számítások szerint ha vasárnap bezáratnák a mindenféle marketeket, akkor ennyi dolgozótól lennének kénytelenek megválni az áruházláncok, mert nem bírnák foglalkoztatni őket. Az is rémlik, hogy ezekben a lélekveszejtő boltokban mintha magyar anyák dolgoznának túlnyomórészt. Ha bezáratják a boltokat, s emiatt utcára kerülnek a népek, akkor garantáltan együtt lehet a család, és nem csak vasárnap, de ez nem zavarja a műkeresztényi lelkeket. A huszonegyedik században az történt ugyanis, hogy a romlott lelkű magyarok nem a feszület előtt zsolozsmáznak a megszentelt napon, hanem vásárolni mennek, sokszor családostul, mert ekkor érnek rá, és rohadt sok pénzt hagynak ott. Már akinek telik a bevásárlás luxusára.

Ez van. Harrach vicsorít, feje a gazda alfelében, kerek a világ. Viszont sok Miatyánkot és Üdvözlégyet kell elszavalniuk mindazok után, amit a polgárok ellen tettek, az hétszentség. Feltéve persze, ha ismerik az imádságok szövegét, amit egyre kevésbé hiszek.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum