Magyar trollok kattintgatták német dicsőségbe a futballista Szalait

A bundesliga.de internetes portál olvasói Szalai Ádámot választották a Bundesliga első fordulója legjobb játékosának. A Hoffenheim magyar támadója a voksok negyvennégy százalékát gyűjtötte be. Az Augsburg elleni nyitányon Szalai gólt szerzett, a Nemzeti Sport pedig csóválta a farkát, mint a boldog pincsi.

szalai_adam_ordit_schalke_640

„A csatár teljesítményét a bundesliga.de német portál olvasói is értékelték: a magyar támadót az 1. forduló legjobbjának választották. Szalai a voksok 44 százalékát gyűjtötte be, három százalékponttal előzte meg a második Julian Schiebert. A maradék szavazatokon Karim Bellarabi (7 százalék), Christoph Kramer (4 százalék), Arjen Robben (3 százalék) és Edgar Prib (1 százalék) osztozott. A honlap beszámolója szerint Szalai a gólján kívül rendkívül agilisan mozgott a 16-oson belül, fizikai erejét remekül használta ki. „Egy csatár számára mindig fontos, hogy gólt szerezzen, de nem vagyunk egoisták. Elsősorban a csapat érdekeire gondolunk, s hogy úgy futballozzunk, ahogy szeretnénk. Nagyon sok élményt szeretnénk szerezni a hétvégéken” – mondta Szalai. A magyar támadó egyébként Facebook-oldalán németül és magyarul is megköszönte a szavazatokat.”

Így, ebben a lelkesítő hangnemben számol be a magyar sportújság – amely a valóságot magyar futball ügyben mindig messze kerüli – az újabb világraszóló magyar sikerről, és szerkesztőinek nem ég le a képükről a bőr. (Igaz, már közel negyven éve nem ég le.) Az igazság azonban máshol van. Szalai kihasználta a magyar internetes hülyék, közismert nevükön trollok, és a fészbúkos kattintgatók kínálta lehetőséget. Így könnyű nyerni mondjuk.

White thumb up next to the like from social networks on blue bac

Szalai Ádám góllal kezdte a német labdarúgó-bajnokságot, hiszen a hétvégén a Hoffenheim 2-0-ra verte az Augsburgot, az első gólt pedig a magyar csatár szerezte. A Facebook-oldalán azonnal elkezdték a válogatottba követelni a támadót, ő pedig kitette a Bundesliga hivatalos oldalának egyik szavazását, amelyen arra lehet voksolni, hogy ki volt a nyitóforduló legjobbja. Mindezek után a felhívás: „Ha van kedvetek, szavazzatok rám!” – írta ki Szalai magyarul és németül is, és a szurkolók el is kezdtek kattintgatni.

Mindezek után csak az a kérdés, mennyit ér az ilyen magyarosch elsőség, másrészt mit szólnak német tezsvíreink, hogy a magyar barmok szétcseszik az ő oldalukat, amelynek még az épebb elméjű szurkolók sem örülnek: „A németeknek csak az jön le, hogy a hülye magyarok a honfitársukra (akárhogy is játszott) adják a szavazatukat, komolytalanná téve a szavazást. Nem tudják, hogy ez is csak trollkodás… Így rólunk lesz meg a véleményük, nem arról a „pár?” hülyéről, aki ész nélkül, mindenféle felhívásra nyomogat. „

No, mindegy is, Magyarország, én így szeretlek.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum